2008. október 12.
csak a sírodra vihetek virágot ajándékul Néked
köszönném édes melegséget, s az ölelésed
játékaid mit vélem játszottál oly szívesen
kergetőzés a lépcsőkön, s hopsz ugrék mindig feléd
Drága Jó anyám, mily gyönyörű nékem mind ez emlék
szívemben ott vagy, mit oly kevéssé hittél
[C'est la Vie]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése