Számvetés

Megfélemlítettek az évek.
A ráncok koncentrációs tábora megvisel.
Tudom a véget, nem ismerem:
számomra vége csak addig, amíg nem.
A cserbenhagyottság keserű szájízét
nem édesítheti a cserbenhagyó sejtek
lelkifurdalása, a visszhangzó „Bocsáss meg”,
„Tévedés, nem akartam”. Hiszen nem tévedés.
Meghalni könnyű; öregedni nem.

- András Sándor -

2010

Happy New Year

Karácsonyi ünnepi vacsora

A karácsonyi asztal a néphagyományban fontos szerepet játszott az ünnepkor. Mind az asztal díszítésének, mind az étkezésnek szigorú rendje volt. A feltálalt fogásoknak mágikus erőt tulajdonítottak. A karácsonyi abroszt az év során még általában vetőabrosznak használták (ebből vetették az első gabonamagvakat, hogy bő termés legyen.) Az asztalra gabonamagvakat helyeztek, ebből adtak a baromfiaknak, hogy jól tojjanak, az asztal alá pedig szalmát tettek, annak emlékére, hogy Jézus jászolban született. Később ezt a szalmát a jószág alá tették, hogy egészséges legyen, de volt ahol a gyümölcsfákra is kötöztek belőle, jó termést remélve.
A szigorú rituálékhoz tartozott, hogy a gazdaasszony nem állhatott fel vacsora közben az asztaltól, hogy jól tojó tyúkjai legyenek. Az ételek közül előnyben részesítették azokat, amelyek bőséget, jó termést ígértek a háziaknak. Innen a bab, borsó, lencse, mák, dió, hal a (halpikkely miatt) megjelenése a karácsonyi asztalon. A fokhagyma az egészséget, a méz (mézesbáb) az élet édességét jelképezte. A kalácsból, almából az első falatokat szétosztották egymás között, hogy a család mindig összetartson. A karácsonyi morzsát összeszedték, és az állatoknak adták, hogy termékenyek legyenek, de jó volt betegek gyógyítására, rontás elűzésére is. Sok helyen este az asztalt nem szedték le, hogy a betérő kis Jézus ne maradjon éhes.
A paraszti étkezési szokások alapjai ma is megtalálhatók karácsonyi étrendünkben. Gyakoriak a halból készült ételek, de angolszász befolyásra elterjedt a pulyka is. A borleves egyértelműen a nagypolgári étkezési kultúra része, a mákosguba viszont a paraszti hagyományból ered, csakúgy, mint az elmaradhatatlan beigli (a diós, mákos kalács). /http://www.unnep.mentha.hu/

Karácsony vigíliája

December 24.

Hagyományosan ezen a napon állítjuk fel a karácsonyfát és ezen az estén ajándékozzák meg egymást a családtagok Magyarországon. Az ajándékozás szokásának eredete bizonyos elméletek szerint a Napkeleti Bölcsek történetére vezethető vissza, akik a csecsemő Jézusnak ajándékokkal hódoltak Betlehemben. Karácsony megünneplése a kereszténység terjedésével az egész világon elterjedt, bár vannak természetesen különbségek az egyes országok szokásai között./forrás:www.unnep.mentha.hu/

Karácsony van. Mint valaha.
De valami szívemben csörren.
Ránézek. És már sehova.
Előttem, mögöttem, köröttem
felemelt karral áll a fa.

- Bella István -

Szent Iván napja

Júniusban világszerte ünnepelnek egyházi és világi ünnepeket, és különös módon mindegyiknek köze van a napfordulóhoz. Ezen a napon, azaz június 21-én az északi félteke leghosszabb nappalát és legrövidebb éjszakáját élhetjük meg évről évre. Ám Szent Iván éjszakája mégsem 21-ére esik, hanem 24-ére. Feltehetjük hát a kérdést, hogy miért? Itt a csillagászat adja meg a választ. A nyári napforduló ugyanis az évnek az a pontja, amikor a legmagasabb delelési ponton áll az égbolton a Nap.

A kétféle időszámítási mód, a tropikus (azaz a Fölhöz viszonyított Napállás) és a tényleges naptári évek közti különbség a ludas abban, hogy a napforduló a naptár meghatározása óta már előrelépte ezt a három napot (naptárcsúszás-naptárreform). Így az a napforduló, ami régen 24-ére esett, ma 21-ére esik.
Szent Iván napja a nyári napforduló ünnepe, a szertartásos tűzgyújtás egyik kimagasló pillanata. A keresztény hagyomány Keresztelő Szent Jánoshoz, az utolsó prófétához, Jézus előfutárához köti ezt a pillanatot. A nyelvünkben ma is élő Szent Iván név a bizánci egyház egykori befolyására emlékeztet bennünket.
A római egyház Szent Jánost tette a nap védőszentjévé, és a tűzgyújtást beépítette a középkori liturgiába. A legtöbb keresztény ünnephez hasonlóan azonban a nyári napforduló ünnepe jóval korábbra nyúlik vissza, mint Jézus megkeresztelése, hiszen már az ókori Egyiptomban és jó néhány közel-keleti népnél mágikus szokások sokasága kapcsolódott az év leghosszabb napjához.
A napfordulóhoz a magyar hagyomány is számtalan varázslatot köt. Eleink a Szent Iván napján gyújtott tüzet sokoldalú védekező eszköznek tartották: hittek abban, hogy ez a tűz megvéd a köd, a jégeső, a dögvész ellen, és biztosak voltak abban, hogy jótékonyan befolyásolja a várható termést. A Szent Iván-napi tűz legismertebb hatása azonban a tűz átugrásához kapcsolódik, hiszen ennek a csöppet sem veszélytelen szokásnak országszerte egészség-, valamint termékenységvarázsló erőt tulajdonítottak.
A tűznek persze csak akkor lehetett mágikus ereje, ha előírás szerint gyújtották meg. A Csallóközben egy lány háromszor körbejárta a farakást, és vízzel szentelte meg. Utána egy legény következett, aki háromszor körbefutotta, majd meggyújtotta a tűzifát.
A tűzgyújtáshoz kapcsolódó rítusok persze vidékenként változtak, egy azonban bizonyos, a régiek csodálatos népdalokat énekeltek a ropogó tűz mellett.

(forrás: múlt-kor,50+1;foto:net)

Szonett

Az emberélet útjának felén
még nem tudom, hogy hová is jutottam.
Köröttem csönd, és azt is csak nyomokban
látom, mit magzatkorom éjjelén,

hogy a létért nagy árat kell fizetni:
testet kell húzni, csontot és velőt,
mit úgy megszoksz, hogy nem marad erőd
az út végén egy sóhajjal levetni.

Állok a ködben, sehol semmi támasz,
csak egy-két illat, ami ismerős,
de hogy hazajutok, már nem hiszem.

Meg kéne állni, megfordulni, ám az
ösztön, a vágy az újra túl erős,
sodródom csak a sűrű semmiben.

Kiss Judit Ágnes: Szonett

Szeresd édesanyádat

Ő az, aki halkan
Bölcsőd fölé hajol,
Ő az, aki neked
Altató dalt dalol.
Megmosdat, megfürdet
Megfésül szépen,
Tündér mesét mond
Lágy téli estéken.
Amikor beteg vagy
Ő az, aki ápol,
Két szemében mennyi
Aggódás, gond lángol.
Ő az, aki mindig
Imádkozik érted
Nincs, óh nincs határa
Nagy szeretetének.
Tele van a lelke
Érted égő fénnyel,
Ne bántsd meg őt soha
Engedetlenséggel.

Anyád szemében

Anyád szemében
ott a nap;
sugarai rád hullanak,
hogy nőj te szépen.
Anyád szemében
ott a hold,
beteg, ha voltál, rád hajolt
a lázas éjben.
Anyád szemében
ott a víz;
a könny, ha utad félre visz,
jaj! baj ne érjen...
Anyád szemében
ott a tűz:
ha csüggednél, szívedbe tűz,
lobogjon, égjen!

- Kiss Jenő -

Húsvét

Az ünnepek egy része a Nap, más része a Hold járásához igazodik.

A mozgó ünnepek, amelyek az év más-más napjára, de a hétnek mindig azonos napjára esnek. Állandó ünnep a karácsony és újév, mozgó ünnep a húsvét, a pünkösd és a többi, hozzájuk igazodó kiemelt nap. Ez a kettősség annak jele, hogy ezek az ünnepek kétféle naptári rendet követő hagyományból táplálkoznak: a karácsony szoláris, a húsvét és a hozzá igazodó napok luniszoláris naptári rendszerből.

A húsvét, valamint az azt 50. napon követő pünkösd (Pentékoszté = "ötvenedik nap") a holdnaptárt használó zsidó vallásból ered. Jézust az evangéliumi elbeszélés szerint a Peszach (pászka)-ünnep első napját közvetlenül megelőző pénteki napon feszíttette keresztre Pontius Pilátus, és az ezt (nagypénteket) követő 3. napon, vasárnap történt a feltámadás. A kereszténység első századaiban ezért a húsvétot a zsidó Pészach-ünneppel egyidejűleg tartották, vagyis a tavaszi napéjegyenlőség körüli első újholddal kezdődő Níszán hó 15. napján, amely mindig teliholdra esik.

I.sz. 325-ben tartott nicaeai zsinat úgy döntött, hogy húsvét - mint a feltámadás ünnepe - mindig a tavaszi napéj-egyenlőséget követő első holdtölte után következő vasárnapon tartassák.
A húsvét ünnepétől függ az egyházi ünnepek közül a rákövetkező 50. nap (pünkösd - "a tüzes nyelvek ünnepe"), a húsvétra következő 5. vasárnap utáni csütörtök (Ascensio Domini - áldozócsütörtök), és a pünkösd utáni első vasárnapot ("Trinitatis" -Háromság vasárnapja) követő csütörtök ("Festum cor-poris Christi" - Úrnapja).

(összeállítás:múlt-kor)

festmény: El Greco: Fetámadás

Március15.

Mit kíván a magyar nemzet.

Legyen béke, szabadság, egyetértés.

1. Kívánjuk a sajtó szabadságát, a censura eltörlését.
2. Felelos ministériumot Buda-Pesten.
3. Évenkénti országgyulést Pesten.
4. Törvény elotti egyenloséget polgári és vallási tekintetben.
5. Nemzeti orsereg.
6. Közös teherviselés.
7. Úrbéri viszonyok megszüntetése.
8. Esküdtszék, képviselet egyenloség alapján.
9. Nemzeti Bank.
10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra, a magyar katonákat ne vigyék külföldre, a külföldieket vigyék el tolünk.
11. A politikai statusfoglyok szabadon bocsátassanak.
12. Unió Erdélylyel.

Egyenlőség, szabadság, testvériség!

Inkább halál, mint gyáva élet,

Igen, vesszünk, ha veszni kell,

De küzdjünk, míg csak egy magyar lesz

És vérezzünk dicsően el.
Gyulai Pál: Hazám

(részlet)

foto: net

2009.01.01.

Örömmel köszöntlek ez Újesztendőben,
Áldás szálljon rátok gazdagon és bőven.

Mezőn kalász nőjön, réten fű zöldüljön,
Munkában a nóta vidáman csendüljön.

Miben szűkölködünk? - ami még meg nincsen,
A beállott Újévben adja meg az Isten.

Ez a kívánságunk, ami még úgy kéne,
Megértést és békét a népek szívébe.

Hogy keresztény néped megtérjen és éljen,
Sok szenvedés után boldog időt érjen.

Adjon az Úristen ez újévben víg kacagást, csengőt,
Adjon Isten mindnyájunknak Boldog Újesztendőt.

BUÉK!

Karácsonyi szeretet

Karácsonyi szeretet
Mikor szent karácsony
Angyalai szállnak,
Öröm a vendége
Minden igaz háznak.
Eltörpül ilyenkor,
A lárma, az árnyék,
Megszépül a szívben
Minden igaz szándék.
Mert Karácsony este
Isten jár a földön,
Hogy templomává váljék
Minden szív és hajlék.
Mikor szent karácsony
Csillagfénye árad,
Termo öle nyílik,
Minden barázdának.
S míg száll a szikra
A fenyőágon
Szaporodik a sok mag
Szerte a világon.
A megszentelt földbe
Az Isten veteget,
S minden elvetett mag
Szeretetet terem.

Valamit a szeretetről

a szívemet próbálom
rendbe tenni
ha már a múltidőt
nem tudom

szeret nem szeret
érzéseimet
összeszedegetem és
a fára aggatom

elpróbálom a szívemet
tadamm-tadamm
megáll
majd újra el
még működik

mintha a fa is
fényesebben
mégis bírni kell
mert felettem
a szépség őrködik

- Molnár Ákos -

A Karácsony melege

Fenyőfa áll a szoba közepén,
S kinn hóborította táj.

Lángocska gyúl a szívek mécsesén,
Sokakat melegítve át.

Milyen szép a karácsony ünnepe!
Mindegy, hogy gazdag vagy szerény.
Legfontosabb most is a szeretet,
Ebből kell, hogy legyen elég.

A szeretet legalább ingyen van.
Ezt bárkinek átadhatnád.
Igen! Ma a szeretet napja van!
Ebből is ajándékozzál!

A kályha dorombolva melegít,
Majd a nap tüzesen izzik.
Bizony, ez nem mindenkinek segít.
Van, aki belülről fázik.

A fenyőfát, ha már eltüzelték,
S kinn is zöldell majd a táj,
Lángocska! Égj a szívek mécsesén.
S mindenkit melegíts át!

- Bakó Tibor -

Pásztorok, pásztorok örvendezve

Pásztorok, pásztorok örvendezve
sietnek Jézushoz Betlehembe.
köszöntést mondanak a kisdednek,
kiváltságot hozott az embernek.
Angyalok szózata minket is hív,
értse meg ezt tehát minden hű szív:
a kisded Jézuskát mi is áldjuk,
mint a hív pásztorok magasztaljuk.

Üdvöz légy, kis Jézus, reménységünk,
aki a váltságot hoztad nékünk.
Meghoztad az igaz hit világát,
megnyitád Szentatyád mennyországát.

Dicsőség, imádás az Atyának,
érettünk született szent Fiának,
s a vigasztaló Szentléleknek:
Szentháromságban az egy Istennek!

December 24.

Joyeux Noël et Bonne Année!

WÜNSCHE ALLEN EINE WUNDER SCHÖNE WEIHNACHTSZEIT.
Habt eine schöne Zeit im Kreise der Familie.

Bis bald.

ANYÁKNAPJA

An die Mutter


Obgleich kein Gruß, obgleich kein Brief von mir
So lang dir kommt, lass keinen Zweifel doch
Ins Herz, als wär die Zärtlichkeit des Sohns,
Die ich dir schuldig bin, aus meiner Brust
Entwichen. Nein, so wenig als der Fels,
Der tief im Fluss vor ew'gem Anker liegt,
Aus seiner Stätte weicht, obgleich die Flut
Mit stürm'schen Wellen bald, mit sanften bald
Darüber fließt und ihn dem Aug entreißt,
So wenig weicht die Zärtlichkeit für dich
Aus meiner Brust, obgleich des Lebens Strom,
Vom Schmerz gepeitscht, bald stürmend drüber fließt
Und von der Freude bald gestreichelt, still
Sie deckt und nie verhindert, dass sie nicht
Ihr Haupt der Sonne zeigt und ringsumher
Zurückgeworfen Strahlen trägt und dir
Bei jedem Blicke zeigt, wie dich dein Sohn verehrt.

Johann Wolfgang von Goethe . 1749 - 1832

Ajtónkon Ádvent kopogtat

Ádvent első vasárnapjával kezdődik az egyházi esztendő. A soron következő négy hét egyben a várakozás időszaka is, a lelki felkészülés ideje karácsonyra, Jézus születésére.

Sűrű erdőn,

Tüskés bokrokon át,
Vérző sebekkel testén
jön a Hírnök.
Hideg széllel, esőverten,
Kopog be minden ház ablakán.
Nyiss ajtót neki,
Hadd mondja el:
Ő már köztünk van.
Elindult felénk.

(Koczeth László tövis)

2007. december 2. - december 24.

Az ádvent a latin Adventus Domini, az Úr eljövetele kifejezésből származik. A hagyományt valószínűleg – a római liturgiától eltérő – gallikán szertartásrend honosította meg a 4. században: a hívők vízkeresztkor keresztelkedtek, a megelőző három hét pedig a felkészülésről szólt. Az 5. században az ádventi időszak karácsony elé került, kezdetben hat héten át tartott, majd később a négy hétre csökkent.

Ádvent első vasárnapja

Időpontja évről évre változik, Szent András napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnapon ünnepeljük. Színe a lila: a templomi terítő lila, a szertartáson a pap lila miseruhát vagy stólát visel, illetve az adventi koszorún elsőnek meggyulladó gyertya színe is lila.

Ádvent második vasárnapja

Színe hasonlóképpen a lila. Az ádvent mellett a nagyböjti időszaknak is lila az ünnepi színe az egyházi liturgiában. Számos helyen a karácsonyt megelőző hetekben a lilát kékkel helyettesítik, hogy a két ünnepet megkülönböztessék egymástól.

Ádvent harmadik vasárnapja

Gaudete (örvendjetek!) vasárnap kiemelkedik a többi közül, ádvent második felének kezdetét jelzi. Színe a rózsaszín, amely az örömöt szimbolizálja.

Ádvent negyedik vasárnapja

Színe a bűnbánatot kifejező lila. Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég ezen a napon.

(http://www.unnep.eu/kereszteny-unnepe)

forrás: (http://belsogalaxis.hu)