Tisza

Apadás a Tiszán.

Falusi kutyusként

Tavirózsa

Die Familie

Erős fiú

Kommentár nélkül

Nyugalom

Ez is egy vendégszoba, a képen nem látszik milyen nagy. A szekrény majd 100 éves, és minden bútora a régmúltról beszél.

Napsugár szoba

Két éjjel pihentem ebben a különleges hangulatú szobában. Királynője saját maga készített szinte mindent. Falat, bútorokat, képeket, díszeket. Gyönyörködtetett itt a szeretet.

(Gávavencsellő, Turkó család vendégháza)

Panda, a welsh póni

Welsh póni, a kelták lova

"Az Anglia nyugati partjainál fekvő, hegyek borította Wales tartományban őshonos. A kelták útján került ide, akik az időszámítás előtti évszázadokban vándoroltak Európában és vándorlásuk során Walesbe is eljutottak. Mivel az őslakosok a keltákat "welsh" (idegen) -nek nevezték, ez az elnevezés lovaikra is ráragadt.

A kelta lovak keleti (arabos) típusúak voltak, s ezeknek a helyi pónifajtákkal való keveredéséből, valamint a magas hegyek miatti viszonylagos elzártság következtében a X. századra egy kiegyenlített, többé-kevésbé egységes küllemű elegáns, nemes pónifajta jött létre. Ezek a kiváló használati tulajdonságú, szép kis lovak később mint málhás és hegyi hátaslovak, majd mindinkább mint hobbilovak is népszerűek lettek.

Megjelenését tekintve a welsh póni egy arányosan kicsinyített szép, nemes arab ló. Feje kicsi, száraz, nemes, tarkóban laza tartású. Nyaka karcsú, jól ívelt. A törzs jól izmolt, a mellkas elég mély és dongás. A lábak a többi pónifajtához képest elég hosszúak, így a welsh póni alkatát tekintve inkább a melegvérű lovakhoz áll közel. Talán csak az elég gyakran megjelenő dús bokaszőrök emlékeztetnek a klasszikus pónikra. Mérete alapján 4 változatba sorolják: a legkisebb és nemesebb welsh-mountain változat nem lehet több 122 cm-nél, míg a legnagyobb welsh-cob 137 cm fölötti méretével klasszikus értelemben már nem is igazán póni."
forrás:háziállat.hu

Vacsora

Ibrány

Millecentenáriumi emlékmű





















Hét vezér (fából faragott emlékmű)



















Egy székelykapu


Turulmadaras emlékmű

"Az 1848-as emlékoszlopot 1898-ban állította a helyi művelődési kör, amely a református műemlék templom kertjében látható. A hősi emlékművet a második világháborúban elesettek emlékére készítette Borbás Tibor 1988-ban, amely a temető bejáratánál áll.

A város 1996-ban hozta létre a Millecentenáriumi Emlékparkot, melynek büszkesége az Ulman István fafaragó által készített emlékoszlop. "

Fürdés

Sikerrel vettem az úszóleckét. Nem volt gond a bátorsággal, zsupsz: már ugrottam is a Tiszába. Gyors volt a folyó, de kitudtam úszni. Mekkora öröm volt, mikor kiértem. Mindenki nevetett körülöttem.

Balsa

„Kik fölépíttettetek az apostoloknak és

prófétáknak alapkövén, lévén szegletkő

maga Jézus Krisztus.”

Efézus 2,20

Balsa község Magyarország észak-keleti részén, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében található! A Tisza bal partja melletti falu Tokaj felett 15 km-re, már a honfoglalás előtti időkben is lakott település volt. Közvetlen szomszédságában található a megye névadó községe Szabolcs, ahol csodálatos épségben ma is látható az Avarok korabeli földvár!

Balsa korábban fontos tiszai átkelőhely volt, különösen az 1900-as évek elején megépült gyönyörű hídjával. Így a Nyírség-Zemplén-Felvidék kapcsolat a keskeny nyomtávú vonattal és kövesúttal akadálytalanná és gazdaságilag rendkívül előnyössé vált!

A falu lakossága három történelmi egyházhoz tartozik. Római katolikus, görög katolikus és református. A három egyházhoz tartozó falubeliek mindig békességben, szeretetben éltek és élnek egymás mellett, tisztelve egymás hitét! Mindhárom gyülekezetnek saját temploma van.

A második világháború viharfelhői vészesen sűrűsödtek Magyarország felett is, és 1944 őszén Balsát is elérték! A menekülő német csapatok óriási pusztítást végeztek és hagytak maguk mögött, hogy megnehezítsék a román és szovjet hadsereg áttörését a Tiszán.

Felrobbantották a gyönyörű Tisza-hidat, amelynek roncsai talán legutolsóként ma is szomorú mementói az esztelen rombolásnak. A híd azóta sem épült újjá!

(Forrás. wikipedia)

Tiszai csönd

Hálót fon az est, a nagy, barna pók,
Nem mozdulnak a tiszai hajók.

Egyiken távol harmonika szól,
Tücsök felel rá csöndben valahol.

Az égi rónán ballag már a hold:
Ezüstösek a tiszai hajók.

Tüzeket raknak az égi tanyák,
Hallgatják halkan a harmonikát.

Magam a parton egymagam vagyok,
Tiszai hajók, néma társatok!

Ma nem üzennek hívó távolok,
Ma kikötöttünk itthon, álmodók!

/Juhász Gyula: Tiszai csönd/

Falu

Egy autón porzunk el szédülettel
Az álmából riadt falun keresztül.
Libák gágognak ránk a pocsolyából
S öreg apók pipálnak az ereszrül.

Még integet a faluvégi nyárfa,
Még leng a pornak szürke keszkenője,
Még utolér a konduló harangszó,
De mi törünk már vágtatón előre.

Faluból jött a lelkem s most csodálja
E nagy világot, mely teljes csodákkal,
Magas tetőkkel, karcsú asszonyokkal,
Kék zubbonyokkal, távol kék virággal.

Új szédületek autója, lelkem,
A végtelenben semmibe viharzó,
Magányos órán néha hívogat még
Egy rég elzengett, falusi harangszó...

(Juhász Gyula: Falu)