Orlando

Megérkeztem!

Tegnap új gazdik jöttek értem. Kocsival szállítottak át Birodalmamba, igyekeztem alaposan feladni nekik a leckét. A kocsiban kicsit sírtam, azért régi gazdáék már most nagyon hiányoznak.
Volt ügye a Magas gazdim, és a két Kis gazdim. Ők állandóan birkóztak és foglalkoztak velem. A búcsú napján nagy kirándulásra vittek, az ipolytarnóci őslényparkba.
A kis gazdik pityogtak rendesen, de aztán végül ők sétáltak el velem az autóig.
Mindenki elérzékenyült, hisz én vagyok a legaranyosabb kiskutya a világon.
Szóval, amikor autóztam, nem igen tudtam mi lesz velem, de megnyugtatóan simogatottak az út alatt.
Minden idegen volt számomra, az utca, a lépcsőház. Jó magasra kellett caplatnom, a lábaim még gyerekméretűek, de legyőztem az akadályt.
Nahát, mekkora a Birodalom! Rengeteg rágnivaló, tele - tele izgi szőnyeggel. Gyorsan felfaltam a vacsorámat, és kétszer is sétára parancsoltam új gazdáimat. Picit pisiltem, hogy maradjon a lakásba is belőle (vauu), a nagydolgot még meglepetésnek tartogatom.
Még nem tudom, hol fogok esténként aludni, de este Öreg Gazdi ágyánál volt a legbiztonságosabb.
Reggel hamar ébresztőt fújtam, és Öreg gazdit egy órán át sétáltattam.
Most alszom picit, elfáradtam a naplóírásban.
(vau)