Messze földön ismert község, Buzsák

2008.07.08., Buzsák

A mai napba sok látnivalót sűrítünk.

Lengyeltóti mellett továbbhaladva Buzsák tündéri kis falucskájába érünk. A főtéren betérünk a Faluházba, amely Makovecz stílusában épült, kiderült tanítványa tervezése; rengeteg fával hangulatos többfunkciós belső tereket alakított ki benne.

A helyi idegenvezető leányka nagyon készséges, és az egész község nevezetességeit lelkesen mutatja be.

A faluházban népművészeti kiállításon tekinthető meg a három buzsáki hímzésfajta: a rátétes, a boszorkányos és a vézás.

Bejárjuk A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt templomot, amely 1704-ben barokk stílusban épült. Az oltár központi alakja Szűz Mária, akinek szobrát mindig az ünnepi szertartásnak megfelelő színű palástba öltöztetik. Hasonló hagyomány van Andocson is.

A templomban megcsodálhatjuk a buzsáki hímzéssel díszített miseruhákat, oltárterítőket.

A faragott oltárkép XIV. század eleji alkotás, melyet nemrég újítottak fel, műemléki védettséget élvez.





































A Tájház következik.

"A századfordulón még szinte az egész falu, szoba-konyha-kamra beosztású, kémény nélküli, nádfedésű házakból állt. Később a házakat modernizálták, kéményt kapott a konyha, így füsttelenné váltak nemcsak a szobák, hanem az egész ház, így még sokáig szolgálta a benne lakó családot. A falu központjában található, ma már tájházként funkcionáló tömésház, 1977-ben, amikor megvásárolják és tájházzá alakítják, többedmagával található a faluban, ma már azonban egyedüli képviselője ennek a háztípusnak, ami egykor ezt a vidéket jellemezte.

A tömésház a 19. században épült, módos paraszt portája volt, ami jól látható a telek nagy méretén, gazdasági épületein. A ház megvásárlásakor már jelentős változásokon ment át, tájházzá alakításakor szabadkéményes formába építették vissza, azaz a konyhában látható sárkemence fölött kémény nyílás található. Ezen keresztül a füst kihúz a konyhából így nem gomolyog a térben. A szabadkémény nyílásába tették egykor a füstölni kívánt húsokat. A konyhától jobbra és balra található a ház két szobája, mindkettőt mázas szemeskályha melegíti, amit a konyhából fűtenek, így a szobába egyáltalán nem jut be a füst. A ház első szobája volt a család tisztaszobája, amit a legszebb textilneművel, szentképekkel öltöztettek fel és kímélték a mindennapi használattól. A szoba ma is 19. századi tisztaszobának van berendezve, két szépen felvetett ággyal, szentképekkel, gazdag díszítéssel. A hátsó szoba, ami egykor a család lakószobája volt, ma kiállítótérként funkcionál, hiszen itt helyezték el a buzsáki népművészet, népi iparművészet legszebb darabjait.

A hímzéses textilek mellett a tájház népművészeti kiállításában helyet kaptak a buzsáki fafaragók régi és mai munkái is, hiszen ahogy a hímzés, úgy a fafaragás is élő népművészeti tevékenység a faluban.
A tájház udvarán áll a hatalmas színnel ellátott istállós pajta, ami ma padokkal van tele, utal arra, hogy a portát rendezvényei alatt ma is használja a falu. "

forrás: buzsak.hu

A tájházban asszonyok hímeznek, és adják el vidáman portékájukat a turistáknak.