Gyermek vagyok, gyermek...

Gyermek vagyok, gyermek...
lehet, nem növök fel soha már
üveghegyek hívnak, megyek
az úton... a csúcson hazug mese-vár

Gyermek vagyok, gyermek...
ki nem látja védő angyalát
akit ha ördögök vernek
keresi... nem leli Isten oltalmát

Gyermek vagyok, gyermek...
aki imádja a családját
kit ha fiai, s kedves szemek
ha nézik... vérzik, könnyeitől alig lát

Gyermek vagyok gyermek
aki még keresi önmagát
kinek ássák már a vermet
valahol... s szól: jobb itt még, mint odaát!

Gyermek vagyok gyermek
nincs egyebem csak a tollam
s ezek az átkozott versek
de bírom... írom, míg a szívem dobban
míg hallom lelkemnek halk szavát

- Szabó Balázs -

Forrás: Poet.hu - versek