Írjunk nosza, ha már mindenki ír,
család-verset! Hiszen pótolja abban
a családfa a lírai hitelt,
az azonos nevek adják a ritmikát s
két-három, váltakozva: tagolás,
ellenpont, szerves egység, minden.
Nagypapáról
többnyire leesett a ló; - derű.
Ezüst nagynéni úszva áll a mézben:
nézhető.
Anyám - - és itt el is fullad
a vers, mert ugyebár, nincs arra szó;
anyányi hiátus tehát.
Papát
még elvisszük a rosszlányok közé (- la vie...) ám
tekintélyére vigyázunk: onnan is
jó egy fejjel kilógjon!
Mindeközben
históriai sztorik - a finom adagolásra
szerfölött ügyelve: mindez
úgy szóljon, mint madár, fiaihoz;
értse, ki érti, s ki-ki, amit szeret.
(Fodor Ákos:LEHET)
1 megjegyzés:
Na végre egy jobb kedvű!
Ez nagyon jó, aranyos!
Gratula!
Megjegyzés küldése