Oldalak

2008. 04. 11.

A költészet napja

ÁPRILIS 11

A talló kalászait hányva
S a verebek közé belesvén
Nagy szél kapott föl egyszer engem
Hirtelen, áprilisi estén.

Gyerekeit kereste arra
S engem talált ott épp az utban.
Bömbölt, örült s én mosolyogva
Rengeteg mellén elaludtam.

Vitt falvan, földeken keresztül,
Meghempergetett jó sárosra,
Cibálva és kacagva vitt egy
Pesti, csatakos külvárosba.

Az uccán vídám jasszok lógtak
S még vidámabban verekedtek,
Kiabáltak, kiabáltunk és
A jasszok végül berekedtek.

Mondom, valami nagy ünnep volt,
A hívek templomokba mentek
És reszketve, szomorú kézzel
Áldották őket meg a szentek.

S hogy a harangok búgtak, fölnőtt
A szívekben nagy, esti béke.
A gyilkos végzett emberével
S úgy menekült, kalaplevéve.

Reménységnek és tulipánnak
Kicsikis deszka alkotmányba
1905-ben ígyen
Iktattak be az alkotmányba.

A kártyás munkásnak fiúként,
S a szép, ifjú mosóasszonynak,
Ligetnek, sárnak, vágynak, célnak,
Fejkendőbe kötözött gondnak.

A szegényasszony rég halott már,
De fiát a szél el nem hagyja,
Együtt nyögünk az erdőn éjjel
S együtt alszunk el virradatra.

1925. ápr. 11.


"József Attila életműve szerves része a magyar kultúrának, verseinek többsége semmit nem vesztett modernségéből, erejéből. A 20. század egyik legjelentősebb költőjének tekinthető, költészete nemcsak saját kora, hanem az egész század alapkérdéseit felölelte. Művészetében a kor lehetséges poétikai eljárásai keverednek. Költészete mindenkit képes megszólítani.

A költészet napját József Attila születéséhez kötjük, április 11-én született Márai Sándor is, 5 évvel József Attila előtt, 1900-ban.

A magyar költészet napját negyven évvel ezelőtt, 1964-ben ünnepelték meg először. "

(Meridi online)

Nincsenek megjegyzések:

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...