Péntek 13.

Elkerülhetetlen

"A péntek tizenharmadikát nem lehet megúszni, minden évben legalább egyszer és legfeljebb háromszor összejön. Idén éppen ilyen tripla év van, február után márciusban, aztán novemberben is péntekre fog esni tizenharmadika. A Gergely-naptárban egyébként egy négyszáz évente ismétlődő mintázatban követik egymást a napok és dátumok párosai, és vagy pechünkre, vagy sem, mindenesetre tény, hogy a több tizenharmadika esik péntekre, mint bármilyen más napra."(Index)

Nekem nem szokványos hétvége előtti nap lett. Reggel már könnyes szemekkel konstatáltam, vállam szűnni nem akaró fájdalmat sugároz agyam érzékeny pályái felé, és arcszínem is hűtőszekrény utánzásába kezdett.

Azon kívül, hogy este aludtam, nem tudok nehéz sportról, mit álmomban végeznék, szélvész gondolatokkal versenyeztem, ki jut előbb a felfedezésre, mi okozza a galibát, s a heves fájdalmat.

Az internet is itt volt, nos sok mindent megtudtam az anatómiáról. A váll fájdalmam nem enyhült., én okosodtam kissé.

 „A vállfájdalmak gyakoriságának az oka, hogy az ízület nagyon sérülékeny. A felkarcsont fejét szinte csak az ízületi tok és az azt körülvevő izomköpeny tartja meg a helyén. Mivel a váll tartósan és erősen igénybe vett ízületünk, amely kisebb baleseteknél, rossz mozdulatoknál is könnyen megsérülhet, érthető, hogy a vállpanaszok sok ember életét keserítik meg. A krónikus vállfájdalmak többségét azonban nem az ízület kopásos gyulladása, az arthrosis okozza, hanem az ízületet körülvevő szövetek elváltozásai.

A vállficam azonban nemcsak nagyobb erőhatás után alakulhat ki, előfordulhat, hogy csak kisebb traumára, esetleg csak bizonyos mozdulatokra kerül ki a felkarcsont feje a helyéről. Ezt a fájdalmas állapotot szokványos vállficamnak nevezzük, és gyakran a baleset okozta, nem megfelelően kezelt ficam után alakul ki.

A nem sérülés okozta vállfájdalmak kísérő tünete a mozgáskorlátozottság és a helyi érzékenység. A kórképek heveny vagy krónikus formában is kialakulhatnak. Az ízület körüli kötőszövetes elemek a legveszélyeztetettebbek. A kétfejű karizom, a "bicepsz" ínhüvelygyulladása az egyik leggyakoribb oka a vállfájdalomnak. A fájdalom az izom mentén jelentkezik, a kart nehezen lehet oldalra emelni és forgatni. Az ízület körüli ínak és tömlők meszesedő gyulladása főleg a váll csúcsa körül okoz érzékenységet. A panaszokat okozó mészlerakódások a röntgenfelvételen jól láthatóak. Az ízületi tokot is érintheti a gyulladás, ilyenkor ez zsugorodhat és letapadhat a környezetéhez. Az egész váll területén fájdalom és nyomásérzékenység jelentkezik, a vállmozgások gyakran beszűkülnek egész minimálisra. Ezt a súlyos állapotot nevezik "fagyott váll"-nak. A „befagyott váll” kezelésében a gyulladáscsökkentő gyógyszerek, fájdalomcsillapítók alkalmazhatók a nyugalomba helyezés mellett, ha a kórkép akut formája jelentkezik. Ha a heveny szak elmúlik, akkor a fizikoterápia és gyógytorna segíthet a mozgásképesség helyreállításában. A vállövben felléphetnek beidegzési és vérkeringési zavarok együtteseként jelentkező tünetcsoportok is. A fájdalom a karban, vállban vagy a kézben, zsibbadás, érzészavar az ujjakban, a kéz és ujjak duzzanata, gyengesége, elszíneződése (pl. elkékülés) utalhat erre a problémára. A kórkép oka számfeletti borda, a nyak-váll közti izomzat rossz tapadása vagy a kulcscsont rendellenes állása húzódhat meg, mely beszűkíti az itt futó erek és idegek helyét. Kezelése konzervatív vagy műtéti megoldás lehet.” (http://www.vaczidr.hu/)

Délután kedvenc háziorvosom pirulákkal és beutalokkal ellátott, a folytatás és okosodás jövőhétre marad. De akkor már nem lesz péntek tizenharmadika.