"Egyik bajom ez volt: hívlak, de a legkisebb érdeklődést se mutatod....(Nem azért hívtalak, mert esetleg unatkozom. Azért, mert gondoltam örülsz, ha kimozdulhatsz)
Cím:...............
Nekem a gyerekekig minden napra van meleg ételem. Tehát: vagy hozol, vagy beülünk valahova.
Persze ettől reggeli és vacsora kell.
Ágynemű, törülköző és a ruhatárad kell.
Paulo Coelho könyved van-e? Majd mond a telcsibe.
Reggel indulok, holnap nem valószínű, hogy nagyon mászkálnék.
Na dolgozz!
Puszi!" (2009.06.28.)
No ennyit drága uncsinővérem szívmelengető hangvételű vendégváró levélkéjéből, de a sorok között tudom, ott van: " naa, gyere már te kis bolond".
És én repülök, a vonaton ülve.
Így született az a szép nap, melyben kölcsönösen vigyorogtunk egymásra, két csobbanás között.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése