Fűbe harapni, ugyan, a ló helyett -  
  Ki látott volna, uram, még ilyet?  
  Miattam, kérem, ne fájjék feje,  
  se gyomra, inkább járjék jól esze... Ahogy nekem, belátom, igen helyes   
  öndicsérőszerénységem mez,  
  mert jól bírom, ha másnak ugyanígy  
  találhat össze erény és a díj.  
   
  Mosolyt fakaszthat határozott szavam,  
  de jobban mosolyog, ami mögötte van!  
 
 
  | 
 
 
 | 
  
  
Tetszik a topik, s íme egy sztereotipik:  
   
  "Mert magamat kigúnyolom, ha kell, de hogy más tegye, azt nem
  tu"röm el!"  
   
  boribakter  
 
 
  | 
 
 
 | 
  
  
Verselve beszélni minek? Nem kár? Cyrano ön előtt orrhosszal jár!  
  Rímért értelmet áldozni való? Biz önt nem is érti más csak a ló,  
  kiről beszélt!:)))  
 
 
  | 
 
 
 | 
  
  
boribakter - Teatársném, s mi még - ,  
  köszönöm Néked e röpke versikét,  
  kérhetnélek, hogy hoznál még igét  
  mit kezed alól jó lesz szórni szét?  
   
  Tom úr!  
  Kezem ily csodákra bátorul:  
  Nincs az a ló, sem együtt, sem külön, mely ily ütemre boldogulna; Ön  
  bizonyára jobban tudja azt,  
  amitől szépen zörög a haraszt...  
 
 
  | 
 
 
 | 
  
  
Nemes úr ám az, s nem pedig paraszt, aki tudja mitől zörg a haraszt.  
  Észt rím oltárán áldozni be kár, de miről ismerszik meg a határ?  
  Míg a lovak tán még értik mit ír, ember legyen talpán már, ki nem sír:)))  
  A határ pont ott van, most ahol áll, túl mind emberi ész már tovaszáll.  
  Vers elmehet eddig de ne tovább...  
  Nálam:)))  
  ... csak nem értem; nyelvem igazat szólt!!! 
 
 
  | 
 
 
 | 
  
  
*Az utolsó "de" helyett "ám" szerepel a szerző
  javított kéziratában. (Szerk.)  
  
 | 
  
 
 
 
  | 
 
 
 | 
  
  
**A második kiadásban a szerző az "ám"-ot
  "csak"-ra módosította. (Szerk.)  
 | 
  
 
 
 
  | 
 
 
 | 
  
  
Búcsúzom, kedves Rege Ata, holnap hajnali 8-kor dolgom van. Ahogy a
  szerző mondaná, verslábakból "mára elég"...  
 
 
  | 
 
 
 | 
  
  
Úgy látom, csak egy legény van erre,  
  Aki velem szóbajozni merne...  
  Hölgyek, urak! Elhallgassak kicsit?  
  A stílusom ó, agg és avítt...  
  ...  
 
 
  | 
 
 
 | 
  
  
 
  Tetszik e szópárbaj nekem  
  mit két dicső lovag vív  
  el ne hallgass Rege Ata  
  méghogy a stílusod avítt???  
   
  Élnék bár a lovagkorban  
  kedvemre való lenne  
  hmm....lehet, hogy két igazi hős  
  pályázhatna a kezemre??  
   
  Egy gyönyörű várban élek  
  de rombolják oly sokan  
  nem törődnek a pázsittal:((  
  pedig óvom szorgosan...  
   
  Szó ami szó, itt a lényeg:  
  lovagok, most lóra fel!  
  - mit nekem óh, Cyrano ..  
  beszélni tud, kétségtelen -  
   
  de ami igazán kell nekem  
  két erős kar, ölelés...  
  ..és védelem..  
   
  :)))  
 | 
  
 
 
 
  | 
 
 
 | 
  
  
Mit nekünk sok püffögő tarack!  
  Minek nekünk sok ellen-áldozat?  
  Ha ily Kisasszony buzdít - újra fel!  
  Várat vívni s védeni ma kell!  
  ...  
  
 | 
  
 
 
 
  | 
 
 
 | 
  
  
........  
  - Bocsásson meg... csak az imént érkeztem  
  A mindenségből. Szép utacska ám!  
  Még most is csupa éther a ruhám  
  Van a szememben csillag-por, de sok,  
  Sarkantyúmon planéta-cafatok...  
  S kométa-hajszál a kabátomon!  
  ........  
 | 
  
 
 
 
  | 
 
 
 | 
  
  
Jó Lovagom, érted szavam  
  ( s a hölgy nem csak magára gondol itt )  
  sok vár szorul védelemre  
  bennük sok kisasszony, ki vár szeretetre  
   
  boldog leszel attól, Lovag  
  ha nemes célért forgatod kardodat  
  és így találod meg majd őt,  
  az igazi nőt, kit még vár rejt  
  de szép szeme rabságba ejt  
  eljutsz hozzá egy napon  
   
  övé lesz az oltalom..  
  tiéd pedig ő maga....  
  visszatérve Cyranohoz  
  lebilincsel minden szava..  
   
  ..harcnak, küzdelemnek vége  
  minden megérte érte...  
  Mi is ez???.....hmm...tudod te is..  
   
  ( Elárulom: SZERELEM:)))  
 | 
  
 
 
 
  | 
 
 
 | 
  
  
..........  
  Nem! Most már nem megyek!  
  Nem űz el innen semmiféle szó!...  
  S különben is... nagyon mulattató!  
  ..........  
 
 
  | 
 
 
 | 
  
  
Turan, kisasszony, bók, hogy Ön ma itt...!  
  Örömmel számláltam szép szavait,  
  Szórakozzék, töltse kedvét, igen,  
  töltekezzék jókedvvel, velem, ...  
  Ahogy kívánja, ellátható a vágy,  
  S mint jó lovag, nem adhatom alább!...  
  ...  
 
 
  | 
 
 
 | 
  
  
 
  Örömmel látom az egymásra találás halvány kezdetét:))  
   
  Akkor itt már nincs szükség rám...  
   
 | 
  
 
 
 
  | 
 
 
 | 
  
  
........  
  -Távozzam, én?  
  -Azonnal!  
  -Menni kell!  
  -Igen!  
  -Miért!  
  -Mert..  
  -Nemsokára tán  
  .........  
 
 
  | 
 
 
 | 
  
  
skanzen, Kedves Hölgy, ugyan, ugyan!  
  (Ne aggódjon: nem "leszólja" szavam!)  
  Ez egy oly tér, hol mindenkire jut  
  szükség, igény, barát, ... s oda-út...  
  Itt vagyok, ha kell - vagy nem is:  
  ha itt vagyok, akkor itt nevem is.  
  S higgyék nekem, vagy nevemnek, tegye,  
  jobb az úgy, mint másnak hinnie.  
  (Eh, mi gőgös, büszke szók ezek!  
  Bocsásson meg - én lovag, s Ön Remek!)  
  ...  
 
 
  | 
 
 
 | 
  
  
.......  
  Úgy boldogított e levelezés,  
  Hogy átgázoltál poklon, ördögön,  
  Csak hogy mindennap...  
  .......  
  
 | 
  
 
 
 
  | 
 
 
 | 
  
  
Dicső lovag, mit látok én?  
  Nem én vagyok a nő-eszmény?  
  Másnak tészel bókot itten!  
  S azt mondád, Te vagy Minden!  
  
 | 
  
 
 
 
  | 
 
 
 | 
  
  
Ó. lovag,  
  jó teád  
  királykisasszonynak te ádd!  
  Lovag úr,  
  jó trubadúr,  
  zengő érc, mint hangja cseng,  
  de e zengő érc  
  rosszat nem jelet,  
  csak zeng  
  szenvedélyesen -  
  dalolj, dalolj,  
  jó lovag!  
  Vívd meg csatád,  
  védd váradat  
  s a hazád!  
  S ha otthonodba térsz,  
  öledbe fusson  
  asszonyod és csimotád!  
  Szerelmet neked zokogjon,  
  szívéből neked jusson,  
  így áldjon meg a család!  
   
  Cyrano meg Bergerac.  
   
  bb.  
 
 
  | 
 
 
 | 
  
  
Ó, látom, itt nemrég orrolva lettem,  
  mert volt amit tettem, ahogy nem tettem,  
  s mert nem egészen értem, miért lett szólva rám,  
  hisz érdemem sem volt rá, sem ékes arám...  
  Szóval - és szóval-téve - ezúton felelek:  
   
  Kedves Mindenki sőt Drága Egyebek!  
   
  Ékek ékei, kik kővé meredtek,  
  mert esetleg úgy tűnt, hogy hoppon maradtak,  
  higgyék el, hogy hihetnek kurta-jó nevemnek,  
  s létükkel magával ifjúri magamnak!  
   
  Rosszul emlékszem - tán - mikor állítottam,  
  hogy magam volnék Minden meg a Miegyéb,  
  idézzenek hát fel, poromból, de nyomban!  
  Hadd tudja meg más is, esetleg, mielébb...  
   
  Ha álszerény volnék, szépen intsenek meg,  
  ha igazam volna, s ép' csak incselegnek...  
   
  Ki tudja, mi következik...?  
  ...  
 
 
  | 
 
 
 | 
  
  
……………  
   
  Boldog, ki elvonul az udvarok zajától,  
  S szelíd magányt keres, az emberektől távol,  
  Ahol zefír susog, madár dalol a fán...  
  ………………… 
 
 
  | 
 
 
 | 
  
  
Pang a vár és teng a vár fia,  
  nem tudja már, hogy kell-e várnia,  
  vagy jobb, ha lép, és onnan kivonul,  
  s úgy él maga, jobbára jámborul...  
 
(folytatás következik)  
 |  
 
 
 |  
 
 
 |  
 
 
 |  
 
 
 |  
 
 
 |  
 
 
 |  
 
 
 |  
 
 
 |  
 
 
 |  
 
 
 |  
 
 
 |  
 
 
 |  
 
 
 |  
 
 
 | 
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése