Fűbe harapni, ugyan, a ló helyett -
Ki látott volna, uram, még ilyet?
Miattam, kérem, ne fájjék feje,
se gyomra, inkább járjék jól esze... Ahogy nekem, belátom, igen helyes
öndicsérőszerénységem mez,
mert jól bírom, ha másnak ugyanígy
találhat össze erény és a díj.
Mosolyt fakaszthat határozott szavam,
de jobban mosolyog, ami mögötte van!
|
Tetszik a topik, s íme egy sztereotipik:
"Mert magamat kigúnyolom, ha kell, de hogy más tegye, azt nem
tu"röm el!"
boribakter
|
Verselve beszélni minek? Nem kár? Cyrano ön előtt orrhosszal jár!
Rímért értelmet áldozni való? Biz önt nem is érti más csak a ló,
kiről beszélt!:)))
|
boribakter - Teatársném, s mi még - ,
köszönöm Néked e röpke versikét,
kérhetnélek, hogy hoznál még igét
mit kezed alól jó lesz szórni szét?
Tom úr!
Kezem ily csodákra bátorul:
Nincs az a ló, sem együtt, sem külön, mely ily ütemre boldogulna; Ön
bizonyára jobban tudja azt,
amitől szépen zörög a haraszt...
|
Nemes úr ám az, s nem pedig paraszt, aki tudja mitől zörg a haraszt.
Észt rím oltárán áldozni be kár, de miről ismerszik meg a határ?
Míg a lovak tán még értik mit ír, ember legyen talpán már, ki nem sír:)))
A határ pont ott van, most ahol áll, túl mind emberi ész már tovaszáll.
Vers elmehet eddig de ne tovább...
Nálam:)))
... csak nem értem; nyelvem igazat szólt!!!
|
*Az utolsó "de" helyett "ám" szerepel a szerző
javított kéziratában. (Szerk.)
|
|
**A második kiadásban a szerző az "ám"-ot
"csak"-ra módosította. (Szerk.)
|
|
Búcsúzom, kedves Rege Ata, holnap hajnali 8-kor dolgom van. Ahogy a
szerző mondaná, verslábakból "mára elég"...
|
Úgy látom, csak egy legény van erre,
Aki velem szóbajozni merne...
Hölgyek, urak! Elhallgassak kicsit?
A stílusom ó, agg és avítt...
...
|
Tetszik e szópárbaj nekem
mit két dicső lovag vív
el ne hallgass Rege Ata
méghogy a stílusod avítt???
Élnék bár a lovagkorban
kedvemre való lenne
hmm....lehet, hogy két igazi hős
pályázhatna a kezemre??
Egy gyönyörű várban élek
de rombolják oly sokan
nem törődnek a pázsittal:((
pedig óvom szorgosan...
Szó ami szó, itt a lényeg:
lovagok, most lóra fel!
- mit nekem óh, Cyrano ..
beszélni tud, kétségtelen -
de ami igazán kell nekem
két erős kar, ölelés...
..és védelem..
:)))
|
|
Mit nekünk sok püffögő tarack!
Minek nekünk sok ellen-áldozat?
Ha ily Kisasszony buzdít - újra fel!
Várat vívni s védeni ma kell!
...
|
|
........
- Bocsásson meg... csak az imént érkeztem
A mindenségből. Szép utacska ám!
Még most is csupa éther a ruhám
Van a szememben csillag-por, de sok,
Sarkantyúmon planéta-cafatok...
S kométa-hajszál a kabátomon!
........
|
|
Jó Lovagom, érted szavam
( s a hölgy nem csak magára gondol itt )
sok vár szorul védelemre
bennük sok kisasszony, ki vár szeretetre
boldog leszel attól, Lovag
ha nemes célért forgatod kardodat
és így találod meg majd őt,
az igazi nőt, kit még vár rejt
de szép szeme rabságba ejt
eljutsz hozzá egy napon
övé lesz az oltalom..
tiéd pedig ő maga....
visszatérve Cyranohoz
lebilincsel minden szava..
..harcnak, küzdelemnek vége
minden megérte érte...
Mi is ez???.....hmm...tudod te is..
( Elárulom: SZERELEM:)))
|
|
..........
Nem! Most már nem megyek!
Nem űz el innen semmiféle szó!...
S különben is... nagyon mulattató!
..........
|
Turan, kisasszony, bók, hogy Ön ma itt...!
Örömmel számláltam szép szavait,
Szórakozzék, töltse kedvét, igen,
töltekezzék jókedvvel, velem, ...
Ahogy kívánja, ellátható a vágy,
S mint jó lovag, nem adhatom alább!...
...
|
Örömmel látom az egymásra találás halvány kezdetét:))
Akkor itt már nincs szükség rám...
|
|
........
-Távozzam, én?
-Azonnal!
-Menni kell!
-Igen!
-Miért!
-Mert..
-Nemsokára tán
.........
|
skanzen, Kedves Hölgy, ugyan, ugyan!
(Ne aggódjon: nem "leszólja" szavam!)
Ez egy oly tér, hol mindenkire jut
szükség, igény, barát, ... s oda-út...
Itt vagyok, ha kell - vagy nem is:
ha itt vagyok, akkor itt nevem is.
S higgyék nekem, vagy nevemnek, tegye,
jobb az úgy, mint másnak hinnie.
(Eh, mi gőgös, büszke szók ezek!
Bocsásson meg - én lovag, s Ön Remek!)
...
|
.......
Úgy boldogított e levelezés,
Hogy átgázoltál poklon, ördögön,
Csak hogy mindennap...
.......
|
|
Dicső lovag, mit látok én?
Nem én vagyok a nő-eszmény?
Másnak tészel bókot itten!
S azt mondád, Te vagy Minden!
|
|
Ó. lovag,
jó teád
királykisasszonynak te ádd!
Lovag úr,
jó trubadúr,
zengő érc, mint hangja cseng,
de e zengő érc
rosszat nem jelet,
csak zeng
szenvedélyesen -
dalolj, dalolj,
jó lovag!
Vívd meg csatád,
védd váradat
s a hazád!
S ha otthonodba térsz,
öledbe fusson
asszonyod és csimotád!
Szerelmet neked zokogjon,
szívéből neked jusson,
így áldjon meg a család!
Cyrano meg Bergerac.
bb.
|
Ó, látom, itt nemrég orrolva lettem,
mert volt amit tettem, ahogy nem tettem,
s mert nem egészen értem, miért lett szólva rám,
hisz érdemem sem volt rá, sem ékes arám...
Szóval - és szóval-téve - ezúton felelek:
Kedves Mindenki sőt Drága Egyebek!
Ékek ékei, kik kővé meredtek,
mert esetleg úgy tűnt, hogy hoppon maradtak,
higgyék el, hogy hihetnek kurta-jó nevemnek,
s létükkel magával ifjúri magamnak!
Rosszul emlékszem - tán - mikor állítottam,
hogy magam volnék Minden meg a Miegyéb,
idézzenek hát fel, poromból, de nyomban!
Hadd tudja meg más is, esetleg, mielébb...
Ha álszerény volnék, szépen intsenek meg,
ha igazam volna, s ép' csak incselegnek...
Ki tudja, mi következik...?
...
|
……………
Boldog, ki elvonul az udvarok zajától,
S szelíd magányt keres, az emberektől távol,
Ahol zefír susog, madár dalol a fán...
…………………
|
Pang a vár és teng a vár fia,
nem tudja már, hogy kell-e várnia,
vagy jobb, ha lép, és onnan kivonul,
s úgy él maga, jobbára jámborul...
(folytatás következik)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|