Az Origo-n találtam eme információkat, és érdemes legalább egyszer el is olvasni.
Szakadó esőben és szélviharban a legtöbb helyen ugyanakkor magára van hagyatva az autós. Mit tehet ilyenkor, hogy elkerülje a balesetet? A csődöt mondott lámpákkal teli kereszteződésekben el kell kerülni a rutinból autózást, és szinte lépésben érdemes megközelíteni ezeket a helyeket, még akkor is, ha előttünk halad a forgalom.
Más helyzetekben is a legfontosabb tanács a normál körülmények között megengedettnél jóval alacsonyabb sebesség, különösen a víz alatti kátyús utakon. Ha nemcsak az eső szakad, hanem viharos erejű szél is fúj, akkor a fás, kanyargós területen különösen indokolt a lassú haladás és a megszokottnál nagyobb figyelem, ugyanis bármelyik kanyarban feltűnhet váratlanul az autó előtt egy kidőlt fa, vagy lehullott ág.
Hogyan óvjuk a kocsinkat a sok víztől?
Nem vitás, hogy a sok víz baleset nélkül is komoly kárt okozhat az autóban. Az elsőszámú szabály az, hogy az előttünk levő víztömegen nem szerencsés nagy sebességgel áthajtani. Hiába lenne jobb érzés gyorsan túl menni rajta, a technika megóvása megkívánja az óvatosságot. Lassan kell megközelíteni, időben fékezni, hogy a mögöttünk haladók is reagálni tudjanak, visszakapcsolni kettesbe, és kis fordulaton, minél kevesebb vizet felverve túljutni rajta.
Egy átlagos személyautó így küszöbmagasságig érő vízben jó eséllyel el tud boldogulni, de nem mindegy, hogy az adott típus elektromos részegységei hol helyezkednek el. Nem tesz jót, ha ezeket megáztatjuk, tudnunk kell hát, hogy a gyújtás és a motorvezérlés elemei milyen magasságban vannak. A légszűrőn bejutó víz tönkreteszi a motort, ha levegő helyett az összepréselhetetlen víz kerül az égéstérbe, ilyenkor elhajolhatnak a hajtókarok is, és máris több százezer forintos a kár. Figyelni kell a turbófeltöltők levegőbelépő nyílására, a feltöltőn keresztül is vízbe lehet fojtani ugyanis a motort.
A gyakorlatban általában nem ebből, hanem az elektromosság vízzel való találkozásból lesznek a bajok. Ma már minden autó villamossági berendezéseit úgy tervezik, hogy lehetőleg ellenálljanak a fröccsenő víznek, de a derékig érőt egyik nem bírja jól. Általában a vezérlő elektronika viszonylag magasan helyezkedik el a motortérben, valószínűbb, hogy a gyújtásrendszer elázásakor fog megállni autónk, és ha ez épp félméteres vízben történik, akkor lassan tovább ázhat sok minden.
Ha mélyebb vízben ragadunk a kocsival, tönkremehet a vezetőülés alá, a padlóba telepített légzsákvezérlés, ennek cseréje legalább százezer forint. Az autó középtájékán, szintén a padlózat alatt van a menetstabilizáló elektronika, az ESP központi érzékelője. Jobb nem belegondolni, mivel jár ennek a cseréje. Amikor a tengelyig érő vízben autózunk, az elektromos csatlakozók és a világítás is károsodhat. A fontosabb alkatrészek közül tönkremehet a hűtőventillátor, a drágábbak közül a xenon lámpák trafója, ami egy új autónál közel százezer forint.
Hasonló a helyzet, ha olyan helyen parkolunk, ahol elönti az ár az autót. Annyival talán jobb a helyzet, hogy ilyenkor a motor legbelsejébe nem kerül víz, viszont az áradással járó homokszemcsék és kosz minden mást beborít. Hiába az ajtókeretek gumikéderei, ezeknek a résein és más helyeken is be tud jutni a víz. Apró gumidugókkal van tele minden karosszéria, ezek lehetnek gyárilag előkészített alagutak, ahol fúrás-faragás nélkül lehet plusz vezetékeket behúzni, például a hifinek. Emellett vannak olyanok, amelyeket épp azért építettek be, hogy ha úszik minden, utána ki lehessen ereszteni a vizet. Az áradáskor elöntött autóknál a kipufogóval is lehet gond, és a katalizátorbetétet is ki kell szárítani, hogy rendesen működjön.(Hollósy Balázs)
forrás: origo
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése