Szösszenet

2007. december 19.

Rejtélyek Jézus születése körül...

Sokan sokféle magyarázatot igyekeztek adni e tüneményre, mert a tudomány számára -ó, szent racionalitás - nem egzakt az isteni jelként való értelmezés.

Késő este már az utolsó szál cigarettát szívtuk a belső udvar erkélyén. Nem tudtam, mit mondani, csak némán kémleltem az égboltot.
Istenem, ennyi év után most döbbentem rá, hogy a Göncölszekér pont az ajtónk felett terül el. Mámorosan raktam össze a képet, a csodát, amit most láttam meg, de már búcsúzhatok is tőle.

Talán nem végleg, és talán a december vége is tartogat valami különlegeset, hisz a karácsonyi csoda is egy égi jelenséggel kezdődött. A betlehemi csillag jelezte Jézus születését.

Sokan sokféle magyarázatot igyekeztek adni e tüneményre, mert a tudomány számára -ó, szent racionalitás - nem egzakt az isteni jelként való értelmezés. Lám, lám, a modern kor embere nem hisz már a csodákban, úgy véli, csak a látható, érzékelhető, megmagyarázható dolgok léteznek. Hipotézis kell, de rögvest.

Ha Jézus születését a legtöbb tudós által elfogadott i.e. 3. - i.sz. 1. közé tesszük, akkor ezen periódus alatt már könnyebben meg lehet állapítani, mi is történt. Az egyik elképzelés szerint először olyan égi jelenségre kell gondolni, mint például egy üstökös, szupernova vagy a felrobbanó csillag, amelyet nem csak a három királyok láthattak, hanem a világ minden táján észlelhető volt - írja egy nagol nyelvű honlap.

Ám a kínaiak, akik jó cégérnek számítanak asztrológiai események feljegyzésében, nem emlékeztek meg hasonló csillagjelenségről ezen idő alatt.

Egy másik megfontolásra méltó dolog pedig az, hogy egy üstökös vagy szupernova eléggé feltűnő ahhoz, hogy ne csak ezek a keleti bölcsek vegyék észre, hanem egy átlagember, vagy akár maga Heródes király. Ám épp ez utóbbi úgy tűnik, nem tud e csillag létezéséről, a bölcsek megérkezéséig.

Érdemes tehát másfelől megközelíteni a dolgot. John Mosley csillagász szerint, aki könyvet írt e témáról, ha azt feltételezzük, hogy ebben az időszakban ez a jelenség valamiféle bolygóegyüttállás lehetett, akkor már közelebb jutunk a megoldáshoz.

I.e. 3-ban június 17-én (jó néhány bolygómozgást követően) a Jupiter olyan közel került a Vénuszhoz, hogy külső szemlélőnek egy hatalmas csillagnak tűnt. Ez lehet talán a legvalószínűbb magyarázat a fényes égi jelenségre.

Persze mindez csak egy csillagászati jelenség, és a tudósok számára nem feltétlenül jelent egyet Jézus születésének időpontjával. Érdekesség, amire igyekeznek magyarázatot találni.

De miért ne jelenthetne egy gyönyörű csillag egy isteni jel?

Müller Péter szerint jobb, ha ez a világ nem él meg nap mint nap csodákat. Nem tudna velük mit kezdeni, összeroppantaná. Elég egy-egy apró csoda, amit képesek vagyunk észrevenni, megízlelni és eggyéválni vele néhány pillanatra.

Születéskor, halálkor, életben maradáskor, Karácsonykor és a Göncölszekér csillagainak számolásakor.

KV

Forrás:PP-Életforma