Izgalmas nosztalgikus és emlékezetes produkció, mély nyomokat hagyó előadás volt, amit tegnap néztünk meg.
Neverland kapui mese világot nyitottak meg, melynek főszereplője a nem rég elhunyt szupersztár, Michael Jackson volt.
Gyermekként kezdte meg időutazását, s maradt örök gyermek lelkületű felnőtt ki mindig a szépre jóra szeretetre vágyott. Életének fontos epizódjain megálltunk, és mondanivalóit transzponálta a nézők felé, csodálatos hangi és képi látvány technikával, ami megszokott e társulattól.
A színpad monumentális méretű darabjait úgy változtatták, szinte láthatatlanul, hihetetlen ekkora darabokat pille könnyedén észrevétlen helyére illeszteni, vagy eltüntetni.
A zene hangzása, a zenészek tudása ámulatba ejtő. M.J. zenekarának eredeti tagjai voltak itt velünk.
Táncosok között a féllábú táncos fiú fergetegeset ropott, letáncolta kétlábú társulatot, hatalmas sikert aratva.
Kevesebb, de annál nagyobbat ütő cirkuszi mutatvány volt a porondon, a rúdon táncoló leányzó, hihetetlen mutatványokkal ejtet ámulatba, emberi test erejét, szépségét bemutatva.
M.J. sok sikerszámaitól dübörgött az aréna(Dancing Machine; Thrille; They Don't Care About Us; Dangerous; Will You Be There, stb.), a nézők az előadás végére táncra is perdültek. Nem lehetett kimaradnia táncoló estéből.
Váltakozva hallgattuk az eredeti M.J számokat, Jackson hangja alatt pontosan lejátszott darabokat, háttér vokállal élő hangszereléssel színesítették az előadást. Nagyon ütős volt.
Tény, Jackson valami nagyon egyedi dolgot tudott, és valóban nem lehetett nélküle ezt a Show-t létrehozni.
Halála után is itt volt hangjával, rá jellemző cipőjével, kesztyűjével, és kalapjával.
És ő akkor ott a végén nekem nagyon hiányzott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése