Oldalak

2012. 12. 23.

Sütemény illat



árasztja el a lakás minden pontját, serényen keverek és kavarok, készítem a bejglit, és mézes-grízes alkotást. Régen nem volt késztetés a sülő édes tészták iránt bennem, de az idő erre is meghozza a kedvet. 

Fárasztó bíz, és elmerengek anyáink, nagyanyáink, mindezt megtették a 2-3 fogás főzése mellet, és minden héten. 
Azok finom linzerek, nagyanyám mestere volt a túrós rácsos sütinek. A rácsokat együtt rakosgattuk fel a végén, de oly rég volt, az emlékek halványodnak hiába merengek.
 Délutánra marad a mézes lapok összeragasztása, nem hűlt meg eléggé a grízes krém, ha folyós, nem kenhető megfelelően. 
 Más már a karácsony, átváltozott az évek alatt. Kis, nevetgélő kuncogó szöszke buksik kezem alól kifutottak, a gyermekek felnőtté váltak.
Szívükben sok karácsonyi mese bújócskázik, és mára átértékelődött minden cseppkacaj.

2 megjegyzés:

M. Fehérvári Judit írta...

Nagyon szépek lettek a sütik, ideérződik az illatuk! :-)

Bagira írta...

Köszönöm Ditta! Áldott Karácsonyi Ünnepeket kívánok neked és családodnak:)

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...