Égkékje

Visz repít a vágy

vigyázva emel égi anyám

elsimulok légtelen könnyű karján

az ég kékjén át.

el nem mondott szavak

homályba vesznek

végtelen űrt hagyva

az ég kékjén át

nyíl repül szívembe

titkaitól oly fenséges

szárnya libben előttem

az ég kékjén át.

(Bagira-2012.)

Happy New Year 2013!

A karácsonyi ajtó

Szépen csengettyű szóval elérkezett az est csillogó kíváncsi szemek lesték a fánk alá készített kincseket játék beszélgetés, múlatták a perceket, együtt puha takaróként melengettük lelkünk

(R.M.E.)

Emlékszem, rég volt. A bezárt ajtót
hosszú estéken remegve lestem.
Vártam nyílását azon a sok-sok
felejthetetlen
szép, gyermekkori karácsonyesten.

Kipirult arccal, dobogó szívvel,
úgy vártam, mikor fordul a zárja,
mikor tárul fel, mikor ragyog fel
a titkok fája.
Ó, hogy csábított minden kis ága!

Rég volt … azóta évek repültek,
és messziről int már az öregség,
s azt veszem észre, felnőtt, vén gyerek,
– ez már nem emlék, –
a karácsonyi ajtót lesem még!

Ó, de már többet tudok azóta!
Gazdagabb titkok hívnak és várnak!
Ragyogóbb minden karácsonyfánál,
mit a szem nem láthat
országában a dicső Királynak!

Tudom, az ajtó egyszer kitárul.
S jöhetnek gondok vagy szenvedések,
ez ad most nékem derűt, nyugalmat,
hogy ott az élet
az ajtó mögött … s már küszöbén élek!
- R. M. Rilke -

Karácsony

Fotó: Bagira; Hely: Sonnberg(2009.)

Ezüst esőben száll le a karácsony,
a kályha zúg, a hóesés sűrű;
a lámpafény aranylik a kalácson,
a kocka pörg, gőzöl a tejsűrű.

Kik messze voltak, most mind összejönnek
a percet édes szóval ütni el,
amíg a tél a megfagyott mezőket
karcolja éles, kék jégkörmivel.

Fenyőszagú a lég és a sarokba
ezüst tükörből bókol a rakott fa,
a jó barát boros korsóihoz von,

És zsong az ének áhítatba zöngve…
Csak a havas pusztán a néma csöndbe
sír föl az égbe egy-egy kósza mozdony. 4

- Kosztolányi Dezső -

Karácsony-est

Angyal zenéje, gyertyafény –
kincses kezem hogy lett szegény?

Nem adhattam ma semmi mást,
csak jó, meleg simogatást.

Mi győzött érdességemen?
Mitől csókolhat úgy kezem?

Simogatást mitől tanult?
Erembe Krisztus vére hullt?

Szemembe Krisztus-könny szökött? –
kinyúló kézzel kérdezem.

Áldott vagy a kezek között,
karácsonyi koldus-kezem.

-Áprily Lajos-

Sütemény illat

árasztja el a lakás minden pontját, serényen keverek és kavarok, készítem a bejglit, és mézes-grízes alkotást. Régen nem volt késztetés a sülő édes tészták iránt bennem, de az idő erre is meghozza a kedvet. 

Fárasztó bíz, és elmerengek anyáink, nagyanyáink, mindezt megtették a 2-3 fogás főzése mellet, és minden héten. 

Azok finom linzerek, nagyanyám mestere volt a túrós rácsos sütinek. A rácsokat együtt rakosgattuk fel a végén, de oly rég volt, az emlékek halványodnak hiába merengek.

 Délutánra marad a mézes lapok összeragasztása, nem hűlt meg eléggé a grízes krém, ha folyós, nem kenhető megfelelően. 

 Más már a karácsony, átváltozott az évek alatt. Kis, nevetgélő kuncogó szöszke buksik kezem alól kifutottak, a gyermekek felnőtté váltak.
Szívükben sok karácsonyi mese bújócskázik, és mára átértékelődött minden cseppkacaj.

Nostalgia

Idegenül ver itt a szívem,
sok itt a zaj, sok a sugár.
Nagyon szeretnék visszamenni:
a hallgatás barlangja vár.

Magányom sziklaboltozatja,
sötét, sok-esztendős tanyám,
ahol a vérem dobbanását
tanútlan csendben hallanám.

Barlangtüzem ki nem világít,
fájdalmam szirtbe zárt titok.
Panaszaim sötétbe dermedt,
alaktalan stalagmitok.

S a mély ha néha megmorajlik,
hallgatom: künn a szél szalad -
s a sorsom szent búvópatakja
tompán zuhog a föld alatt.

-Áprily Lajos -

Díszítés karácsonyra

Minden segítséget felhasználtam, kis fonott kosaram mélyén található masnik, kincsek és kiegészítők által.

Arany díszeket az  IKEA-ból szereztem be, pár aprósággal egyetemben, talán a legolcsóbb és leghatékonyabb lett az ez évi igyekezetem. Jövőre tudatosan készülök rá, és egész évben gyűjtöm a természetes anyagokat hozzá.

Adventi koszorúm

Vettem egy sima koszorú alapot, melyet itthon fellelhető szalaggal(4-5 cm széles) körbe vontam.
Fenyő és kis díszekkel megalkotott kiegészítőket szurkáltam hozzá, majd zöld vékony dróttal a gyertyákat megóvva ezeket az alaphoz simítotam.
A gömb alakú rózsaszín gyertya tavalyról megmarad, nem vettem lila színben idén, piros került mellé.

A mandarin és narancs héjból kis rózsa kukacokat fabrikáltam, melynek sokáig finom illata volt, később meg  díszítésnek is jól beválik.

Konyha projetünk befejezése

Adós vagyok a konyhai projektünk befejezésével, bekerült az utolsó illesztés és takaró lemez is a helyére.

Vártunk rá 3-4 hetet, de megérte, és hatalmas belső rakodó terek bújnak meg a szekrényajtók mögött.

A költségvetésünk ezt engedte, maradtam az egyszerű vonalaknál, nincs cifra betét, és suhanó fiók, de a praktikum győzedelmeskedett és teljesűltek igényeim is.

És közeledve karácsony ünnepéhez, a díszítés is jó alkalom.

Csend

Anyám sírjánál

Sóhajom mélyről gördül tengernyi fájdalommal
kezeim élettelen zuhannak 
könnyeimmel együtt
hantodra. 

(-Bagira-)

Miskolci napjaink

mindig izgalmasak, üdék, vidámak.
Nagyom birodalma tágas, és kényelmesen elférünk benne jó sokan. 4 felnőtt, 2 tengeri malacka, és egy kutya.Durell népes állatszerető családja jut erről eszembe, és a sok móka amit a természettel való ismerkedése alatt átélt.

De most a "durelli" idill helyett sajátomban voltam boldog, és a két nap alatt kihasználtuk a lehetséges összes kínálkozó alkalmat.
Séta, kirándulás, játék, napfürdő a hegyen..fotózás, beszélgetés várt ránk.

 Pillanatképein(k)

Az utazás során kamionokat előztünk, 

 volt mikor ennyire üres volt az autópálya,

 és mikor beértünk Miskolcra, integetünk a Decathlon - nak..

 Avasi látvány(ok)

 Őszi képek, a kilátó mellett

  Őszi képek, Csanyik-völgy

Konyha projekt, és a végeredmény

A pakolás nem kis feladat, közben jó alkalom a selejtezésre, de ebben ez a legidőigényesebb feladatrész.
Megválni hosszú évek óta örzött emlékektől, írásoktól, mert az is van.Tárgyaktól, régi Smena fényképezőgéptől, nagyon nehéz döntés.

Kiskamasz éveim első szerzeménye, 300 valamennyi Ft-ért vettük. Nagybátyám tanított az elő lépésekre, és örömmel  szaladtam megmutatni a képeim.
Jó kis dia pozitív filmekre tudtam dolgozni, mert később a Hismen -color típusú filmeket tudtam beszerezni.
Ilyen kincsek bukkantak elő, míg a konyhában és a gardróbunkban igyekeztünk minden tárgyat "eltüntetni", elpakolni.

Itt tartunk:

Régi

 és az

új.

Eredmény

A virág, és egyéb kiegészítők még nem kerültek a helyükre, kis szépítés hátra van, a fehér takaró lemez is el lesz rejtve, hasonló dekor lappal, mint a bútor.

A Hitről..

Ez nagy titok. Az első pillanatban nem is érthető. Nem a vallásos hitről beszélek, hanem az önmagadba vetett hitről. A terveid megvalósulásába vetett hitről, arról, mely megelőlegezi - vagy megidézi? - a jövődet.
Nos, figyelj jól. A hitet éppúgy fel kell nevelni, mint egy gyereket. Először gyengécske még. Mint egy pici, izzó parázs: fújni kell, hogy lángot kapjon. Nem megy

könnyen. Kifogy a levegőd. Pislákol a tűz, már-már elalszik.

De fújd! Fújd, kitartóan, türelmesen. Először még nem megy. Hiába. Már-már föladod, de mivel hiszel a Hitedben, mégsem hagyod annyiban. Fújod tovább.

Egyszer csak az élet visszaigazol. Elkezd pislákolni egy lángocska, és egyre magasabbra tör. Akkor eltölt az öröm: "Jé, hát ez működik!" Igen. Az első sikerélményed azt üzeni: érdemes hinni tovább. De jön egy szélfúvás, és eloltja a tüzet. Itt a kudarc. Nem sikerült! Mégsem sikerült. Vége.

De mivel "hiszel a Hitben", elkezded fújni a hamut, és azt veszed észre, hogy a fehéres szürke pernye alól kivillan mégis egy varázsszemecske, és egyre nagyobbra nő. Még jobban fújod, teli tüdőből, szinte alig veszel levegőt, csak fújod, fújod... És fellobban a tűz!

Te csináltad. Valóra vált a hited. Most már ég, lobogva lángol a tábortűz. Melegedni tudsz körülötte. Mások is odajönnek, mert ahol meleg van, odagyűlnek az emberek.

Hideg világ van, és mindenkit vonz az élő tűz melege - melyet te teremtettél. Látod, társaid is lettek egyszerre. A hitedből. Amelyben - minden csőd és kudarc és nehézség ellenére - hittél. A sok "nem megy" után - ha hiszel a Hitben - egyszer csak menni fog!

 

Müller Péter

Konyha projekt

Elkezdődött a konyhánk átalakítása. 

A régi narancs szín megszolgálta sorsát, és világosítottuk tojáshéj színűre, hiszen most nem fehér lesz a konyha bútor, ha nem közepes barnás árnyalatú.

 

 

 

A munka neheze, kirámolni a konyhát, nem is a festés.
Jutott sok helyre az eddig a szekrényekben megbújt eszközökből, tárgyakból.
Lám:

Szia régi szekrényke.

Leporoltuk a port magunkról, az izzadságtól is megszabadultunk, és érkeztek az új szekrények.
Innentől nem mi izzadtunk, bizony a 4. szintre ezt mind fel kellett hordani.

A következő nap, az összeszereléssel telt.
Fúrás, faragás, csiszolás, marás, zengtek a szerszámok, és szakértő mesterkezek megtették, mit megkövetelt a "konyha".

Amit sokat használunk, még jelen pillanatban is:

Persze elektromos változata is dolgozik, és nedves törlőrongyok is teszik a dolgukat, a por mindenhol jelen van, de minden takarítási fázis szebbé varázsolja alakást.
Újabb csatát kell még nyerni, a mosogató és mosogatógép beázásmentes működése érdekében.
Ellenállók vannak, de gyártjuk a sereget nyerni kell!

A végeredmény amint meglesz, jelentkezem!