Költözés izgalmai II.

A reggel gyorsan ránk talált, hiszen 1,5-2 órát, ha tudtunk aludni. 

Hajnali kávé után,  elkezdtünk az új dobozokba átpakolni, elázott holmink bőven akadt, végét nem látva hajlongtunk. k. A tartalomjegyzékek átírására nem volt idő, csak rámoltunk.

Cousine befutott, nagy segítség volt jelenléte lelkileg, és fizikailag is. Szó nélkül pakolt velünk, rámolt, és csendben állta pattanásig feszült idegeim okán hirtelen kitöréseim, indulataim.

A költöztető cég 3 fővel jelent meg, felmérést követően nem biztatott minket jóval a brigád vezetője. Nem költöztettek még lakást, csőtörés után pár órával.

Az ajánlat kérésben  leírtam mennyi holmink van, ezek alapján állították ki a 3 fős brigádot.
Igaz, a vízkárokkal elázott dobozokkal nem számoltam még akkor, ezt még este jeleztem az ügyintézőnek, hogy szükség lesz plusz dobozokra is, és emberre is. Sajnos nem volt szabad kapacitásuk már rá.

Kétséges volt, a teherautóra felférünk e egyáltalán.

Nem voltam feldobva.

De profin álltak a munkához, és rótták a lépcsőket, le és fel, megpakolva. Megpróbálták a lehetetlent.

Férjem rosszul lett, sápadtan vonta ki magát a tennivalókból, Cousine édes kekszet tukmált belé, és megitatta. A még meglévő kanapéra erőltette, pihenjen le.

Az éjjeli műszak a terhe a szervezetét nagyon megviselte.

Cousine tartotta bennünk a lelket.

Délelőtt kisebbem is megérkezett, elkérte magát a munkából segítségünkre.
Már láttam a fényt az alagút végén. A rakodóbrigád 4 főre bővült vele.

Ebédre pizzát rendeltünk, a pakoló srácokat is meghívtuk, negyedórácskát pihentünk pizza majszolás közben.

14 óra után érkeztek meg akik megvették a lakásunk, megtapasztalták a csőtörés utáni helyzetet. Volt jó pár kérdésük. Kesernyés válaszunk rá.

Elbőgtem magam, aztán gyorsan egy utolsó pillantást vetettem a régi otthonomra, amely nagyon megharagudhatott rám, amiért elhagytam.

Cousine vitt először HAZA, az új otthonomba.
Zápor kapott el minket,  az ablaktörlő lelkesen tolta le a vizet a szélvédőről. Kis menyem, aki átjött még a cuccolás végére segíteni, követett minket. Óvatosan vezettünk, lett idő az új életforma első perceinek átgondolására.
Kisütött a Nap, mire megérkeztünk a ház elé.
A teherautó is hamar feltűnt az utcában, és kezdődött a kipakolás.

Este 6-ra végeztünk. A költöztetős srácok kitettek magukért.

Mindenre vigyáztak, és szó nélkül hordták, amit kellett.

Udvariasak is voltak, ami nagyon sokat jelentett.

Nagy fiam is megérkezett, és egy barátunk is, hatékonyan haladtunk az első rendeznivalókkal.

Fáradságtól lelassulva, köszönettel a segítséget, szélnek eresztettük a társaságot, és elcsendesedtünk.

Éjszaka megnyugtatóan takarta álmunkat, dobozkáink között.

Költözés izgalmai I.

Amikor belevágtunk a családi ház megvételébe, tele izgalommal, hogy mennyi nehézség vár majd ránk, mindenre gondoltunk csak arra, nem ami a költözésünk előtti éjszakán vár majd ránk.

Sima menetelés volt, ahogy a ház épült, és időben el is kezdtük a régi lakás ingóságainak, értékeinek becsomagolását.

Ahogy a nagy könyvben meg van írva, tartalomjegyzékek készültek a sorszámozott dobozokról, és módszeres rendezéssel telítődtek meg a tároló eszközök.

Az utolsó apróságokkal ténykedtem, mikor a mosógép önálló életre kelt.

A mosógépbe egy PVC cső szállítja a vizet, és ez mikor is tört el?

Nos, délután 6 óra magasságában.

Szerintem percekig egyikünk sem fogta fel, mekkora a baj, de a víz nagyúr volt, mert pár perc és a lakás 4-6 cm magasan vízben állt.

Miután a panel olyan, mint a lefolyó, zúdult le a víz az alattunk levő lakásokba.

Lerohantam az alsó szintre, azt hittük a Szolárium helyiségében van a strang főelzáró csapja.

Nos, nem ott volt.

20 órakor este, már mindenki biztos volt ebben.

A víz jött.. és folyt.

A fiúk riadóztatása sikeres volt, lapáttal vödörrel megjöttek, alsó szomszéd is serénykedett. Esti tornánk a víz vödörbe lapátolása lett.

Volt, aki bámészkodni megállt az ajtónkban, de volt, aki bejött és azonnal beszállt a víztelenítési munkába.

Ezer hála a két pajkos kislánynak, és anyukájának, és alsó szomszédunknak.

Közben órák teltek el, de a Közös képviselet megbízott ügyeletese sem segített abban, a lépcsőházunk strangjának elzáró csapja, hol található.

Kisebbem így segítséget kért a tűzoltóságtól.

Kivonultak, szirénázva.

Na, ők már hivatalból hívták a vízművek szakembereit.

Csákányoztak, rég lebetonozott vízcsapot, elzártak minden főcsövet, de nálunk a víz csak folyt tovább a PVC csonkból. Annak végét nagyobbik gyermekem, ez idő tájt kb. két órája tartotta, kezével a víz nagy része közlekedőedényt építve a kádba csurgatott.

Szerintem a lakótelep víz nélkül volt, egyedül, ami lakásunkba csordogált a H2O.

A víz hideg volt, a guggolás nagyon fárasztó.

Este 22 óra körül lehetett.

A közös képviselő ügyeletese, továbbra is nulla infóval rendelkezett. 4 órája áztunk.

Küldött két szakit, akik szerszámok nélkül megjelentek.

Hurrá.... mondtuk akkor köszönjük, ennyit mi is tudunk.

Elmentek.

Jöttek még egyszer, de semmijük nem volt, amivel a vizet megállíthatták volna, töretlenül folydogált az tovább.

Szóval, volt egy tűzoltóautónk, egy vízműves autónk, és múló perceink, óráink. 6 órája áztunk.

Éjjel 1 ½-2 óra körül, a földszinten levő üzleteket szemezgettük, hol lehet a fránya csapunk. Férjem régi vízszerelő ismerőse 22 órától drukkolt a csap megleléséhez, aki soron kívül rohant át hozzánk, fél országot átutazva segítségünkre legyen. Neki volt anyaga, szerszáma, golyóscsapja, és segíteni akarása. Sajnos nyomás alatt azt pedig szerelni nem lehet. 

Áthidaló megoldásra a WC-be folyattuk a vizet.

Népes kis csoportot alkottunk, a tűzoltók, a vízügyesek, a fiúk, s vízszerelőink.

Találgattunk.

Kb. hajnali 3-ig..

Hajnalodott lassacskán.

Akkor egy álmos lakó lejött, a ház elé, az asszony mondta neki:- Apa, akkora ramazúri van odakint, mi lehet az?

Gondolkodott, SMS-t irt, jobbra ment, balra ment, majd elszaladt visszajött, és hozott egy kulcsot.

Az ajtó kulcsát, mögötte a mi drága főnyomó tekerentyünk lapult.

Elzárva! Hurrá!

Tűzoltó és vízművek el, (álmosan) szerelőnk ideiglenesen golyós elzáró csapot beillesztett a törött csonk elé, és a víz végre nem kapott utánpótlást. Gyermekeim hazamentek, hullafáradtan, mi is nyugovóra térhettünk volna, de nyugodt pihenésről álmodni sem mertünk.

A bedobozolt cuccaink a vízben, a bútoraink a vízben.

Nehéz reggel várt ránk.

Reggel 8-ra megérkezett a költöztető brigád.

Hoztak új dobozokat.

folyt. köv.