Esküvő, esküvő...

Készülnek a fiatalok a Nagy Napra

Először is megkérik a menyasszony kezét

A vőlegénynek el kell mennie a menyasszony szüleihez, és az édesapától meg kell kérnie a szerelmének a kezét. Biztosítani kell a lány szüleit afelől, hogy komolyak a szándékai, és szeretné felségül venni a lányt.
Illik ilyenkor az édesanyának vinni virágot, az édesapának pedig esetleg egy üveg italt.
Általában a leánykérést valamelyik ünnepen szokták megtenni, például karácsonykor, születésnapkor, stb.
Igaz, hogy manapság az ifjú pár dönti el, hogy összeházasodnak, de szép szokás a szülők áldását kérni rá.

Azután következik az eljegyzés...

A leánykérés után nem sokkal megtörténik az eljegyzés is. Ünnepélyes vacsorát, vagy ebédet szokás ilyenkor rendezni, ahol hivatalosan is bejelentik a fiatalok a családjuknak, hogy eljegyzik egymást.

Ekkor már illik megemlíteni az esküvő várható időpontját is. Erre az eseményre az ifjú pár szüleit, testvéreit és nagyszüleit illik meghívni.
Ez az ünnep kíváló alkalom arra is, hogy a két család jobban megismerhesse egymást.

Az eljegyzés alkalmával történik a gyűrűcsere, és ilyenkor a szülőknek illik pohárköszöntőt mondani a párra.

A jegyesség ideje általában 1 évtől akár három évig is eltarthat. Ez egy próbaidő arra, hogy a leendő házasok megismerjék egymást.

Eljegyzési gyűrű viselése
Az eljegyzési szándékot a vőlegény a gyűrűk felhúzásával erősíti meg.
Ilyenkor a férfi jegygyűrűt húz szerelme bal gyűrűsujjára és ő is ezt teszi a férfinek.
Az a szokás, hogy az eljegyzés időtartama alatt a bal, majd az esküvő után a jobb kéz gyűrűsujján viselik a jegygyűrűt.
A gyűrű viselése elkötelezettséget és örök hűséget jelent.

Kellemes Húsvéti Ünnepeket!

Egy kis történet:

A níceai zsinat i. sz. 325-ben szabályozta a keresztény ünnepek rendjét, ekkor vált el a két ünnep ideje. A húsvét angol neve: passover, átrepülést jelent. Gyakorta használják az Easter elnevezést, mely a német Oster szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő, Ostara az alvilág úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt. Lehet, hogy neve az East, a kelet szóból származik, s a napfelkeltére utal. A szó a magyarban nem található meg, de Csíkményságon a húsvéti körmenet neve: kikerülés, más vidékeken a feltámadáshoz kapcsolódik. A magyar szó: húsvét, az azt megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi.

A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a Julián-naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben. A Nap mozgása mellett a Hold mozgásától is függ a dátum némileg a héber naptárhoz hasonló módon. A húsvét helyes időpontja gyakran vita tárgya volt.

A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés. Húsvét napja az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik: március 22 és április 25-e közé. (Ezt mondja ki a niceai zsinat határozata is i. sz. 325-ben)

A húsvét kialakulásában fontos szerepet játszik a zsidó húsvét, a pészah. E vallás tanítása szerint e napon ünneplik a zsidók az egyiptomi rabságból való menekülésüket. Az Ótestamentum szerint a halál angyala lecsapott az egyiptomiakra, a zsidók kapuja azonban egy frissen leölt bárány vérével volt bekenve, így az ő házukat "elkerülte".

Az Egyiptomból való kivonulás történetét írja le a Hagada. A keresztény egyház szertartásaiban a hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavasz és a nyár elejei hónapokat. Az előkészületi idő a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos sivatagi böjtjének emlékére, önmegtartóztatására tanít. Ezt nagyobb, kisebb ünnepek követik s a húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul. A ciklus a karácsonyi ünnepi szakasz párja, de jóval régebbi annál. Latin neve: Septuagesima - hetvened, mert hetven napig tart, húsvéti időnek is nevezik.

Húsvétkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus feltámadását. A húsvét a legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában. A húsvét ünnepét megelőző vasárnap, virágvasárnapon arról emlékezik meg az egyház, hogy Krisztus pálmaágakat lengető tömeg éljenzése közepette vonult be szamárháton Jeruzsálembe. A nagycsütörtök (zöldcsütörtök) Krisztusnak az Olajfák-hegyén történt elfogatását idézi emlékezetünkbe. Nagypéntek Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja. Nagyszombat este körmenetekkel emlékezik meg a keresztény világ arról, hogy Jézus - amint azt előre megmondta - harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt halottaiból.

(forrás: SuliHáló.hu)