2010

Happy New Year

Karácsonyi ünnepi vacsora

A karácsonyi asztal a néphagyományban fontos szerepet játszott az ünnepkor. Mind az asztal díszítésének, mind az étkezésnek szigorú rendje volt. A feltálalt fogásoknak mágikus erőt tulajdonítottak. A karácsonyi abroszt az év során még általában vetőabrosznak használták (ebből vetették az első gabonamagvakat, hogy bő termés legyen.) Az asztalra gabonamagvakat helyeztek, ebből adtak a baromfiaknak, hogy jól tojjanak, az asztal alá pedig szalmát tettek, annak emlékére, hogy Jézus jászolban született. Később ezt a szalmát a jószág alá tették, hogy egészséges legyen, de volt ahol a gyümölcsfákra is kötöztek belőle, jó termést remélve.
A szigorú rituálékhoz tartozott, hogy a gazdaasszony nem állhatott fel vacsora közben az asztaltól, hogy jól tojó tyúkjai legyenek. Az ételek közül előnyben részesítették azokat, amelyek bőséget, jó termést ígértek a háziaknak. Innen a bab, borsó, lencse, mák, dió, hal a (halpikkely miatt) megjelenése a karácsonyi asztalon. A fokhagyma az egészséget, a méz (mézesbáb) az élet édességét jelképezte. A kalácsból, almából az első falatokat szétosztották egymás között, hogy a család mindig összetartson. A karácsonyi morzsát összeszedték, és az állatoknak adták, hogy termékenyek legyenek, de jó volt betegek gyógyítására, rontás elűzésére is. Sok helyen este az asztalt nem szedték le, hogy a betérő kis Jézus ne maradjon éhes.
A paraszti étkezési szokások alapjai ma is megtalálhatók karácsonyi étrendünkben. Gyakoriak a halból készült ételek, de angolszász befolyásra elterjedt a pulyka is. A borleves egyértelműen a nagypolgári étkezési kultúra része, a mákosguba viszont a paraszti hagyományból ered, csakúgy, mint az elmaradhatatlan beigli (a diós, mákos kalács). /http://www.unnep.mentha.hu/

Karácsony vigíliája

December 24.

Hagyományosan ezen a napon állítjuk fel a karácsonyfát és ezen az estén ajándékozzák meg egymást a családtagok Magyarországon. Az ajándékozás szokásának eredete bizonyos elméletek szerint a Napkeleti Bölcsek történetére vezethető vissza, akik a csecsemő Jézusnak ajándékokkal hódoltak Betlehemben. Karácsony megünneplése a kereszténység terjedésével az egész világon elterjedt, bár vannak természetesen különbségek az egyes országok szokásai között./forrás:www.unnep.mentha.hu/

Karácsony van. Mint valaha.
De valami szívemben csörren.
Ránézek. És már sehova.
Előttem, mögöttem, köröttem
felemelt karral áll a fa.

- Bella István -

Az első hó

Odakint dúl a hóvihar,
s mindent fehérbe von.
Újságárusnőt eltakar,
porzik bódéfalon.

E hóról életem során
már jópárszor kitűnt:
titkolózásból hull csupán,
s hogy megcsalja szemünk.

Javíthatatlan leplező,
fehér rojt-bojt között
de sokszor surrant, bújt elő,
s hazáig üldözött!

Mindent fehér hó leple fed,
szemet betöm, kinyom.
Egy árny, akár a részegek,
bolyong az udvaron.

Mindenki siet odakint-
bizony higgyétek el:
valakinek valami bűnt
megint titkolni kell!

-Borisz Paszternak-

/Ford.: Tellér Gyula/

Kis Ori és a testvérei

Karácsonyi hangulat

Talán ez a nem a télre jellemző őszies időjárás, talán a sokszor eleredő eső, talán, hogy mostanság kerülöm a várost és az embereket, még nem érintett meg a karácsonyi hangulat. Az ünnepet belsőnkben várjuk, valamitől rá kell hangolódnunk, de szinte semmi nem írányítja erre figyelmem. Csak a naptári napok múlása figyelmeztett a szélsebesen közelgő piros színnel jelzett jeles napokra.
Ma megpróbálok elindulni és felkeresek olyan helyet ahol az emberek már a karácsony izgalmas pillanatait várják.
Talán sikerrel járok. Társam Uncsinővérem lesz, csak el ne kiabáljam.

Az örök Mikulás

A nagyszakállú, jóságos, hohohózó, melegszívű nagypapafigura az első helyet foglalja el a leghíresebb fiktív személyek listáján az amerikai Forbes magazin szerint. A Mikulás, alias Télapó - ki gondolná - több mint ezerötszáz éves. Tartózkodási helyét vitatják, ez lehet az Északi-sarktól a lappföldi Korvantunig (Fül-hegyig) bárhol, de amihez nem fér kétség: mindenki hisz a létezésében - legalább gyerekkorában.
(Zsurkán Mariann)

Donászy Magda: Télapóhoz

Szívünk rég ide vár,
Télapó gyere már!
Jöjj el éljen a tél!
Tőled senki sem fél.

Halkan reccsen az ág,
Öltöztesd fel a fát,
Hulljon rá pihe hó,
Szánkón siklani jó!

Évi és Peti vár,
Télapó, gyere már!
Nyíljon már ki a zsák:
Alma, szép aranyág.

Szívünk rég ide vár,
Télapó gyere már!
Jöjj el éljen a tél!
Tőled senki sem fél.