Oldalak

2008. 11. 26.

Vársz
















A mélyben a szélre vár a város.
Te vele suhansz. Aki lát, becsapja magát,
aki nem néz, azé a megismerés.
Sokat néztél, ez volt a fény:
most vak a szemed.

Hallgass. Az árnyék előrébb tart.
Ez az alvó város legújabb álma.
Éjszakai por és szemek,
szemek a sötét ködben.
Odafönn éjszaka.
Hallgass. A kiterített magány is alszik.
Magadban, csupaszon,
vársz.

Vicente Aleixandre

2008. 11. 23.

Időnként











Időnként meghal bennünk valaki, és valaki más megszületik. Ami elmúlt, annak múlttá kell válnia, s ha nem akar, akkor tudatos munkával azzá kell tenni. Maga az idő nem teszi azzá - segíteni kell neki. Hogy miért? Mert csak a testnek van ideje - a léleknek nincs.

- Müller Péter -

Boldog akarsz lenni?










Boldog akarsz lenni?
Akkor kényszerítsd az elmédet,
Hogy szíved lélegzetében éljen.
Ez az egyetlen módja,
Hogy állandóan boldog légy.


-Sri Chinmoy-

2008. 11. 22.

In dem Schneefall















Ma 2 órakor még gyönyörű napsütésben sétáltam Orlando-val, de erős szél hírnöke lett a borúsabb időjárásnak. Fél óra múlva hatalmas hóesésben álltam, illetve dacoltam a széllel, és sepertem szememből a hópelyheket.
Elképesztő táncot jártak a fehér pihék, a kiskutya ugrált, egyenként kapta volna el a varázslatcseppeket.
Később 5 óra felé, komoly vastagságban terítette be a parkot a hótakaró, kiskutyám tolta a nóziját bele, hempergőzött és futkározott eszeveszetten.
No, itt van a hó..itt van újra..
Hurrá..
vauu..

2008. 11. 19.

Das ist Gut!


Cousine visszatért, azt mondta persze másnak: káprázatos volt, nekem csak annyit mondott, hogy nagyon jó volt. Nem meri elmondani, hogy micsoda kimerítő és unalmas napokat töltöttek Kalocsán, egy ódivatú full extrás wellness izében.
Na jó, élményeiről beszámol részletesen majd, és kis képzelőerővel, de átélem egy 3. dimenzióban ottani élményeit.
NA látható említett rokonbéli hölgy, csak aludt, ébredt, hempergőzött, kilátása volt, majd nassolt és üldögélt.
Engem meg itt hagyott..brühhühhüü
[puszka]

2008. 11. 16.

Cousine utazik











Cousine-om pakol, rám se hederít, megy Wellness - fürdőbe élményezni, egy barátnőjével. No, azért bevallom, hívott engem is, de én sanyarú anyagi helyzetemből kifolyólag lemondtam a kedves invitálást.
Így most Ő pakol gyönyörű új bőröndjébe, és délelőtt folyamán Kalocs felé veszi az irányt.
Itten szürke Budapest betonrengetegében irigykedve gondolok rá, micsoda kellemes élmények várnak rá.

Még fotózni is fog.

Fákat, meg mindent.










Ilyen időjárás várható a héten:







Gyurkovics Tibor

Elhunyt Gyurkovics Tibor
2008. november 16. 05:55

Az MNO értesülése szerint elhunyt Gyurkovics Tibor, Kossuth díjas író.

Gyurkovics Tibor 1931 december 18-án született Bubepesten.

1942-1948 között a budapesti piarista gimnáziumba járt. Itt érettségizett le 1950-ben. Polgári származása miatt nem vették fel sem az orvosi, sem a jogi egyetemre, és a színiakadémia sem fogadta be. Néhány hónapig a BESZKÁRT-nál dolgozott normásként, éjszakai műszakban, majd szeptemberben felvették a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolára. Annak elvégzése után, 1953-1955 között pszichológusi oklevelet szerezett az ELTE BTK-n.

Szakdolgozatát József Attila értékelésének a verseiben megnyilvánuló szinesztéziájáról írta. 1955-1957 között a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola előadója. 1956-ban a főiskola forradalmi bizottságának elnöke lett, ezért később meghurcolták és elvesztette az állását is. Egy évig kisegítő iskolai tanárként dolgozott Kőbányán, majd 1958-1960 között vezető pszichológus volt egy gyermekgondozóban. 1960-1968 között volt az Országos Ideg- és Elmegyógyintézetben pszichológus. Itteni tapasztalatai számos regényében és versében megjelentek. 1968-tól írásaiból kezdett élni, bár vannak más kötöttségei is.

A Pest Megyei Bíróság igazságügyi szakértője volt 1966-1970 között, 1988-1992 között a veszprémi Petőfi Színház dramaturgja, 1989-1991 között az Új Idő szerkesztőbizottsági tagja volt. 1991-től a Lyukasóra című tévéműsor állandó résztvevője, 1992-től a Lyukasóra című folyóirat alapítója és szerkesztő bizottsági tagja. 1991-1995 között a Magyar Írókamara társelnöke volt, 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke, 1994-ben a magyar labdarúgó-válogatott pszichológusa, 1995-től a Magyar Írók Egyesületének elnöke. Gyurkovics 1994-bem kapott Kossuth-díjat.

(wikipedia.org)
MNO
.....

Sokszor néztem a Lyukasóra adásait, és dallamos mély hangja, rendkívüli műveltsége, versérzékenysége mindig bámulatba ejtett.

"Ha az ember igazán él, akkor nagyot mer, nagyokat bukik, és a bukásokon, poklokon, tisztítótüzeken át azért eljut az üdvösségig."
- Gyurkovics Tibor(1931-2008) -

2008. 11. 15.

Egy könnycsepp










Ki mondaná meg, mi ütött szíven?
Talán az ősz?
Tán múló életem?

Szememből egy könnycsepp kibuggyant:
a Tenger kínja benne volt.
Egy falevélre hullt
s én felragadtam megszállott-mohóan.

Három szent szót írtam reá:
az Ember kínja benne volt.

Jaj, jaj, hiába keresem
azt a három gyönyörű szót!

- Jékely Zoltán: Egy könnycsepp -

Pilóták gyöngye!

Szia pilóták gyöngye!









Csak azért "kaptalak be", mert Te nem írsz nekem, csak reklamálsz.
Menj ma a kocsihoz és tanulmányozd.


Vigyázz!



Sok minden csak akkor működik, ha gyújtás van rajta! Ezért nem kell hogy járjon a motor!
Ha lent vagy és kérdésed van, hívj. Fejet mosok, csomagolok, tehát vagyok.
Ha hazajöttem, összehozunk egy kocsigyakorlást.

A lámpákat lophatod, ha akarod.
Na legyél jó és ügyes!





(kévi e-mail: 2008.11.15. 9:22)

2008. 11. 13.

Egy nap

"Egyszerre egy napot élek. Minden napra keresek egy kis izgalmat, megkérdezve magamtól reggel: 'Mi lesz ma izgalmas?' Aztán élem a napom és ne kérdezz a holnapról!"















- Barbara Charline Jordan -

Ha nem tudsz

"Ha nem tudsz kilábalni egy helyzetből, és tehetettlennek érzed magad, akkor engedd, hogy ez a helyzet elmélyítse benned elfogadásodat, a Most és Létezés tudatosságát.

- Eckhart Tolle -

die Achtung


der Schwung


2008. 11. 07.

Orlando naplójából
























































Barátommal a szigetre kirándultam. Szépen sütött a novemberi nap, kellemes időben szaladgálhattam. Lementünk egészen a Dunáig, egész bátran csaholom immár a hullámokat. Gazdiék és barátom, Prézli gazdija beszélgetve sétáltattak, csak egyszer lógtunk el, mikor egy kedves kutyalány tűnt fel a határon. No Prézli rohant is udvarolni, én meg utána, nehogy lemaradjak valami izgalmas dologról.

2008. 11. 02.

AZ ÁRVA LYÁNY












3

Virágot ültettem
Anyám sírhalmára,
Harmat nem is kell, mert
Könnyem csorog rája.

Még holta után is
Kedvét keresem én,
Ezen virágokat
Csak azért ültetém.

Kedvelője volt a
Virágoknak anyám,
Szép intését mintha
Még most is hallanám:

"Szeresd a virágot
És ne féltsd szívedet,
Mert, ki ezt szereti,
Rosz ember nem lehet;

A virág s az erény
Két atyafi-gyermek,
Egy szívben egymással
Nem ellenkezhetnek.

Tudod, mi a virág?
A földnek jósága;
Tudod, mi a jóság?
A lélek virága."

Virágot ültettem
Anyám sírhalmára.
Le az égből anyám,
Tekintesz-e rája?

Látod-e az égből
Viruló sírodat,
S viruló sírodnál
Hervadt leányodat?

Petőfi Sándor, Pest, 1847. március

2008. 11. 01.

ELMÉLKEDÉS














Különös nap ez a mai. Ilyenkor hívő és hitetlen megfordul a temetőben. Sokszor fáradságot és áldozatot nem kímélve az ország más részeiből vagy egyenesen határainkon túlról, hogy egy-egy szál virágot, gyertyát helyezzen szeretteinek sírjára. Hogy miért van ez, arra talán a legtöbben azt mondják: mert így szokás. Tény azonban, hogy ezen a napon mindenki találkozik valahogy a halállal. Találkozik a gyermek, akinek legtöbbször csak azt a számara izgalmas és játékos eseményt veszi észre a mai napból, hogy gyertyákat kell gyújtani a síroknál. Találkozik a fiatal, aki közömbösen és unottan van jelen, de valami fojtogatót ő is érez a levegőben, hiszen illetlen ilyenkor hangoskodni a temetőben. Találkozik az élet delén túl lévő ember, aki ezen a napon elveszett hozzátartozóit idézi fel. S találkozik az idős ember, aki egyre közelebb érzi magához a halál jeges leheletét.
forrás:gyertya.freeweb.hu


Ady Endre

HALOTTAK NAPJÁN

Halottja van mindannyiunknak,
Hisz percről-percre temetünk,
Vesztett remény mindenik percünk
És gyászmenet az életünk.
Sírhantolunk, gyászolunk mindig,
Temetkező szolgák vagyunk!
- Dobjuk el a tettető álcát:
Ma gyásznap van, ma sírhatunk!

Annyi nyomor, annyi szenny, vétek
Undorít meg e sárgolyón...
Hulló levélt hányszor feledtet
A megváltó, a gyilkos ón!...
Óh, hányszor kell a sírra néznünk,
Hogy vigasztaljuk önmagunk -
- Dobjuk el a tettető álcát:
Ma ünnep van, ma sírhatunk!...

1899 november 1
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...