Oldalak

2007. 07. 04.

A Father's Love for his Son



Ez a történet egy ausztrál férfiröl szól, aki az 'Ironman' versenyen vett részt a fiával, aki agyparalízissel született.
A férfi nem "látta" a fia betegségét, mint egy akadály, keményen edzett
- a fiával együtt - éveken át, míg elérkezett a próba ideje. A kb. 60
éves ausztrál férfi benevezett a fiával együtt az Ironman-re.
Ez a megmérettetés erös embereknek való ... emberek nagy gyözni
akarással, igazán erös elhatározással. Befejezni az Ironman-t tényleg
emberfeletti.
A megmérettetés 3 részböl áll és szinte mindig hajnalban kezdödik:

1. Úszás tengerben vagy tóban, kb. 4 km-es szakaszon (a reggeli
hidegben)

2. Az úszás befejezése után biciklire ülni, letekerni
mintegy 180 km-t megszakítás nélkül, hegynek fel és le.

3. A kerékpározás után jön a maraton, 42.5 km, ami testileg, de
föleg lelkileg eg y rettenetesen nehéz próba.

A világbajnokok kb. 8 óra 15 perc alatt fejezik be. Egy mexikói, a
tavalyi résztvevök között az elsö Ironman-jét 12 óra 8 perc alatt
fejezte be. Az ausztrál, aki ennek a történetnek a föhöse, hihetetlen,
de mintegy 17 óra alatt fejezte be. Az autópályák, pályák stb.
normálisan nincsenek lezárva a helyiektöl, az élet zajlik tovább, de
ezt a próbát látván, és tudván, hogy kik a résztvevök, lezártak
mindent a megmérettetés befejezéséig, éjszakába nyúlva.

A legszebb és a legmeglepöbb ebben az emberben - és mind, aki ilyen
jellegü rendezvényen vesz részt -, hogy sokkal erösebb mentálisan,
mint fizikailag. Sikerült befejeznie a fiával, ami igazán motiváló és
nagyszerü.

Megéri megnézni. Remélem tetszeni fog, mert ez egy példa értékü
élet, bátorságról, szerete tröl szól, büszkeségröl, a nehézségek
legyözéséröl és a sport iránti szeretetröl.

A video címe 'CAN' (tudok).....


(E-mail szövege a hevenyészet fordítás okaként nem teljesen helyes nyelvtanílag, de nem javítottam bele:-bagira)


..nem kellenek szavak, csak a tett ami számít,
csak az, amit teszünk, hogy adhassunk...
önzetlenül, szeretetből..
(bagira)

Most sokkal több értelmet kapnak ezek a mondatok, miután ezt a történetet megismertem:

"Egy idő után megtanulod a finom különbségtételt a kézfogás és az önfeladás között.
És megtanulod, hogy a vonzalom nem azonos a szerelemmel és a társaság a biztonsággal.
És kezded megérteni, hogy a csók nem pecsét és a bók nem esküszó.
És hozzászoksz, hogy emelt fővel és nyitott szemmel fogadd a vereséget, a felnőtt méltóságával, nem pedig a gyermek kétségbeesésével.
És belejössz, hogy minden tervedet a mára alapozd, mert a holnap talaja túl ingatag ehhez.
Egy idő után kitapasztalod, hogy még a napsugár is éget, ha túl sokáig ér.
Műveld hát saját kertecskédet, magad ékesítsd fel a lelked, ne mástól várd, hogy virágot hozzon neked.
És tanuld meg, hogy valóban nagyon sokat kibírsz.
Hogy valóban erős vagy.
És valóban értékes."
(Veronica A. Schoffstall)

VersÉlek

WEIMARI EMLÉKKÖNYV-LAPOK

(A TÖRTÉNET)

A történet zártvonalú
- s bármily tág - kör, akár az élet.
Mitől függ: víg? vagy szomorú?
- hogy hol kezded s meddig meséled.

(MIRŐL ÚGY VÉLNÉD)

Miről úgy vélnéd: "új" - sőt - a "tiéd"
- nem ismered az eredetijét.

(VANNAK, AKIK)

Vannak, Akik nem rabjai
az optikai kánonoknak:
közelből olyikuk kicsi
- s megnőnek, amint távolodnak!

(ALIG VAN JOBB)

Alig van jobb, mint valamire inni
s alig: rosszabb, mint valami helyett.
Jókívánságom eképp nem épp semmi:
o k b a n növeld e mennyiségedet.

(MIT, HA SZOKÁS)

Mit, ha szokás, vagy ha valaki más
d i k t á l, lépted csupa-nyűg kényszer:
tedd játékból - s e lapos tájékból
az Öröm Ormaira érsz fel.

(AZ IGAZ EMLÉK)

Az Igaz Emlék: eleven!
- Hogy ne változna, szűntelen?!


(Függelék:

SZABADKÉZI RÁJEGYZÉS
A NAGYHERCEGI KABINETIRODA BIZALMAS IRATTÁRÁNAK
EGY SZEMÉLYI KARTONJÁN)

Csakis a távolságtartásban vagyok "költőies".
S ha már az Olvasó - mindig is: joggal! - valami
Elérhetetlent vár el és keres:
legyek én zárt és (akár bosszantó módon) érthetetlen
- ne a versem.

(Fodor Ákos)

2007. 07. 03.

Járáspont

FODOR ÁKOS
Járáspont

Poszt-? neo-? avant-?
- Nem vagyok ú t é p í t ő.
Lépteim újak.

Romvárosi riport

FODOR ÁKOS

Romvárosi riport

Ajtók hűlt helyén
csöngetni? kopogtatni?
- Benyitni: kizárt.

------------------------

*
Esti Kornélnak


* Írtam ezt a gondolatjelet
leírhatatlan gondolat helyett.

------------------------
Pilinszky

Talán, hogy képünk
kontúrja elmosódhat:
az a Megváltás.

------------------------
Élve - vagy halva

összeszeretni:
elhagyási szerződés.
Megszeghetetlen

------------------------

Például

a Zenét vissza
kellett szereznem. Már csak
é r t e t t e m h o z z á


(FODOR ÁKOS)

Benső beszélgetés


- Elég volt? Tényleg?
- Soha, semmiből...
- Akkor mért érzed,
mint fa, mely kidől,
jónak, hogy v a n, a gravitációt:
hogy meghalsz - így hát nem folytathatod?
- Mert Nagy Törvény kisebb alól fölold.
- S mit szeretnél? Mi lennél, ha lehet?
- Emléktelen. Céltalan Szeretet.



(FODOR ÁKOS)

oppálá...

Manikin Records & Schallwende laden ein:Broekhuis, Keller & Schönwälder "hands on" Klaus SchulzeDie Geburtstagsparty für Klaus Schulze!
Samstag, 4. August 2007 ab 19:30 UhrBochum, Zeiss Planetarium, Castroper Str. 67, 44791 Bochum(Einlass ab 19:00 Uhr)
Klaus Schulze, der Urvater der Elektronischen Musik und einer derWegbereiter von Techno und Trance wird 60 jahre jung. Aus diesemAnlass und ihm zu Ehren feiert das deutsch holländische Trio mit einemrund zweistündigen Konzert unter dem Sternenhimmel des BochumerPlanetariums.
Musikalische Grundlage werden ausschließlich Sequenzen(aus drei Dekaden) ihres musikalischen Vorbildes Klaus Schulze bilden,darunter Klassiker wie „Crystal Lake", „König Ludwig II von Bayern"etc. Als Vorprogramm zeigt das Zeiss Planetarium Bochum seinesechzigminütige Show „Das Reich der Sterne", eine Reise durch unserUniversum mit Musik von Klaus Schulze.Wie es sich für eine gute Geburtstagsparty gehört sorgen die Gastgeberauch für das leibliche Wohl. Brezeln, Sekt & Orangensaft werdengereicht (Im Eintrittspreis inbegriffen). Klaus Schulze istselbstverständlich ebenfalls eingeladen.


Eintritt: 14 Euro; 12 Euro ermäßigt
Tickets: Montags bis Freitags in der Zeit von 9:00 bis 15:00 Uhr unter
Tel.: 0234-51606-13 oder online: mail@planetarium-bochum.de
Um Voranmeldung wird gebeten (Es gibt nur 230 Plätze)!

2007. 07. 02.

VersÉlek















Egy hangszer voltam az Isten kezében,
Ki játszott rajtam néhány dallamot,
Ábrándjait a boldog szenvedésnek,
Azután összetört és elhagyott.
Most az enyészet kezében vagyok
De fölöttem égnek a csillagok.


(Juhász Gyula: Egy hangszer voltam...)

2007. 06. 28.

Mottó


Néha szavak nélkül kell megbocsátani. Érteni a szavakban ki nem fejezett bánat és a jóvátételre igyekvô szándék apró jeleit, s jelekkel felelni a jelekre. Felejteni ott, ahol feledésre van szükség, megróni máskor azt, akinek szüksége van a megrovásra. Az igazi megbocsátás, mint a szeretet általában, intelligens és leleményes. És alázatos is, legfôképpen talán alázatos.



--Jelenits István---

Canyoning

Bátraké a szerencse, no és a csúszás élménye...:)























































Schönheit

































Sonnenschein


QUECHUA lakok


szlovéniai magaslatok..Triglav felé..


Bovec


2007. 06. 21.

Újra tűz..

Kávépörkölő üzem borult lángba a III. kerületben









































Újra kigyulladtak a lángok, már Dunakeszi felől lehetett látni a hatalmas fenyegető füstöt...sápadozva közeledve lakótelelepünk felé, hisz akár ott is lehetett volna a tűz, de hátrébb egy üzem gondolta úgy porig ég.
Elmentünk megnézni...ekkora fokozatú tüzet én sem láttam még, .....legalább 30 szer kint volt, két létrát is láttam a távolból.

Fantasztikus volt látni őket munka közben...

Fotó:Lánglovagok.hu

1 nézelödő:)

2007. 06. 16.

Szelektálás

sok mindent megtudtam, mindenképpen, lényegest is..
mert mint hogy nem kell körbenézni, nincs e még érdekelt fél, akinek lenne válasza,
helyettesítünk, és szelektálunk..
ez így jó...messze visz minket a közösnek gondolt úton..
vagy a gondolat kanyart is téveszthet?

Allein


Ein Eric..


Meine Album


Dieser auch..


Meine Garten


Die Ruhe


Der Regent


Der Löwe


Délután oroszlánokkal "randiztam", némelyik beszélt is, és sok sok érdekességet elárult hosszú életéből..bizony némelyik Marschalkó János keze nyomán jó rég született( 1852), s tette híressé alkotójukat. Sokan hihetik az oroszlánoknak nincs nyelvük (evvel akkoriban igen sok gúnyos megjegyzést ontottak "gazdájukra", de végül bebizonyosodott, van csak a szájuk mélyén), én bizton állíthatóm...tudnak beszélni:))))

A Duna parti sétány így a késői délutánon egyre több túristát vonz, de hontársaink is vidáman kerekeznek a mindig hűsen mozgolódó szélben.

Mennyi minden megfigyelhető, ha lehuppansz egy magányos padra, egy terebélyes fa koronája alatt. Csak pici izgalom, nem rád esik majd egy öreg ág, intőleg, mert bátor voltál.

Szóval oroszlánunk sok sok nyelven beszélt, és még németül is, mert bizonyíthatóm, hogy egy német túristát is útba tudott igazítani.

Lássatok csudát...

én láttam...

2007. 06. 04.

Historie

Délután gépek morgására gyűlt egybe a tömeg s persze bámészkodni.
Éppen házunk előtt esett meg az eset.
Piros autók színesítették be szürke betonrengetünket, gyorsléptű tűzoltók tették gyorsan és szakszerűen a dolgukat, találgatást hagyva lézengő tátottszájú pornépnek.Valamely okból kifolyólag a 8.emeleti lakásba kellett bejutniuk, mindezt két útvonalon tették meg, az utca felől emelőkosaras gépjárművel, illetve a 9. emeleti erkélyről leereszkedve a ház külső oldalán.
Látványosan biztosan tették mindezt, mintha csak egy egyperces novella íródott volna. Gondolom-valószínűsíthető-a 8. emeleti lakásban rosszul lett a bentrekedt személy, és tűzoltói segítséggel bejutván a lakásba, ők nyitottak ajtót az érkező segítőknek. Persze mindez találgatás részemről is, de tán az esti híradó..vagy a tűzoltó portál igazolja feltevésem.
Jelentem, senki sem sérült meg..az égból cigánygyerekek sem potyogtak...viszont a játszótéren unatkozó szülők estig nagy buzgalommal mesélték egymásnak az egyre izgalmasabbá formálódó históriájukat....
s.k.1nézelődő

Zu Ende sein


Zurück


Uh...


Entfaltung


Stairway To Heaven


Aktion


Face to face


2007. 06. 03.

Agyondícsért gyerekek

Agyondicsért gyerekek 2007. június 3., vasárnap, 6:01

Önimádó, nárcisztikus személyiséggé válhat az a gyerek, akit túl sokat dicsérnek otthon - állítja egy közelmúltban megjelent amerikai pszichológiai kutatás. Vannak azonban szakemberek, akik határozottan állítják: egy szülőnek sosem szabad a jogos elismeréssel fukarkodnia, hiszen csak így lehet egészséges önbecsüléssel bíró felnőtt a gyerekből.
E sorok szerzője először három percesen dicsérte meg a gyermekét, hogy az milyen ügyesen a világra jött, és még egy napos sem volt, amikor már telekürtölte a kórházat azzal, hogy az újszülött valószínűleg táplálkozási világrekordot állított fel az étkezésenkénti 30 grammos mennyiséggel. Ám egy közelmúltban megjelent amerikai kutatás szerint lehet, hogy mindezzel egy lökést adott annak, hogy torz személyiségű felnőtt legyen szépreményű csemetéjéből.

E felmérés ugyanis arra a megállapításra jutott, hogy narcisztikus személyiséget nevelünk, ha minduntalan, sokszor anélkül, hogy megérdemelné, azt ismételgetjük a gyerekeinknek: "te különleges vagy", s elvárjuk tőlük, hogy ezt el is higgyék. A kutatást vezető Jean Twenge, a San Diegó-i Állami Egyetem professzora úgy vélte: az USA-ban elterjedt oktatási-nevelési gyakorlat következtében az amerikai gyerekek hihetetlenül fontosakká válnak saját maguk számára.
A pszichológusok 1982 és 2006 között több mint 16 ezer egyetemistával végeztették el az úgynevezett narcisztikus személyiségi tesztet. A megkérdezetteknek például olyan állításokra kellett reagálniuk, mint "Ha én irányítanám a világot, sokkal jobb hely lenne", "Azt hiszem, én különleges ember vagyok" vagy "Úgy élem az életem, ahogy én akarom".
A kutatók megállapítása szerint mostanra az egyetemisták kétharmadának volt átlagosnál magasabb az én-központúságot mérő, úgynevezett NPI-értéke, míg 1982-ben csak kevesebb, mint egyharmadának.

A tanulmány társszerzője szerint az önimádat járhat bizonyos előnyökkel, de ezek eltörpülnek a hátrányok mellett. Ilyen lehet, hogy ezek az emberek nem képesek hosszú távú, szoros kapcsolatokra, hajlamosabbak a hűtlenségre. Játszmákat játszanak, másokkal szemben tisztességtelen módon, túlkontrolláltak, és időnként erőszakosak.

Ugyanakkor, ahogy erről egy nemrégiben az MSNBC-n megjelent cikk is beszámol, komoly vita folyik az Egyesült Államokban a tanulmány bizonyos megállapításiról. Az írásban megszólalók egy része nem osztja a nézetet, amely szerint a sok dicséret szörnyeteggé változtatja a srácokat. Azt viszont az elismerés-pártiak is osztják, hogy nem mindegy, miért, és hogyan veregetjük vállon a kiskorút: a dicséret megalapozott és őszinte - vagyis hiteles kell, hogy legyen.

Nem ez az egyetlen és első olyan kutatás, amely szerint a nyakló nélküli dicséret káros is lehet. "A huszadik század utolsó három évtizedében tizenötezer tudományos közlemény jelent meg Amerikában az önbizalomról és arról, hogyan hat a nemi élettől a karrierig mindenre" - írta Po Bronson a "Bankárvilág vitriolban" címen megjelent könyv szerzője írta a New York magazinban. Ugyanakkor ez a cikk is megismétli azt az állítást, hogy nem szabad a gyerek eszét folyton dicsérni kell, mert nem attól erősödik az önbizalma és nem attól lesz sikeres.

Emberből vagyunk, nem istenből

A mitológia szerint Nárcisz egy gyönyörű fiatalember volt, akibe számtalan nimfa szeretett bele, de ő hideg és elutasító maradt. A nők az isteneket kérték, hogy büntettessék meg a gőgős ifjút, s a bosszú nem maradt el: egy forró nyári napon az ifjú Nárcisz, szomját oltandó a víz fölé hajolt, és amikor meglátta önnön arcképét azonnal beleszeretett. Amikor azonban megpróbálta elérni imádata tárgyát, a vízbe zuhant, és ott lelte halálát.

Csernus Imre pszichológus szerint, Nárcisz XXI. századi utódai ennél összetettebbek. A doktor úgy fogalmazott: a narcisztikus személyiségben az egoizmus nagyon magas szinten van jelen. "Ma arra az emberre mondjuk, hogy narcisztikus személyiség, aki önző, egyáltalán nem fogadja el a kritikákat, sértődékeny, lobbanékony, kikéri magának a mások véleményét, és mindig mindent ő tud legjobban. Az ilyen típusú embernek nagyon fejletetlen az érzelmi intelligenciája, s ez ahhoz vezet, hogy az érzéseket nem megéli, vagy kimondja, hanem inkább elfojtja, és lenyomja önmagában."

Aranyketrec vagy haveri nexus

Azzal, hogy a ilyenfajta torzulásért a szülő is felelőssé tehető, Csernus Imre részben egyetért: "Ha egy szülő, átbillenve az egyensúlyon, folyamatosan azt hangsúlyozza gyermekének, hogy ő a legszebb, a legokosabb, de emellett nem tolmácsolja felé a megfelelő kritikákat, és nem szorítja mindezt megfelelő keretek közé, akkor bizony elrontja a gyereket." - mondja a pszichiáter, és hozzáteszi: erre persze nem ez az egyetlen módszer.

"Az egyik leggyakoribb szülői viselkedésforma, az úgynevezett aranyketrec típusú magatartás, amikor egy szülő mindent megad, és megenged a gyerekének; a másik pedig, amikor valaki a gyermekét a batrátjaként kezeli. Utóbbi - bár az aranyketrec-típusú hozzáállásnál elsőre jobban hangzik -, azért különösen rossz, mert a gyereknek is felnőttnek is megvan a saját pozíciója, és ha valaki ezt a kettőt összekeveri, azt tapasztalja, hogy a gyerek egy idő után nem tiszteli őt, mert azt hiszi: ő is megtehet mindentt, amit a felnőtt megtehet."
Csernus emellett azért fontosnak tartotta hangsúlyozni, dicséretre természetesen szükség van: "Az egészséges mértékű szülői dicséret megtanítja a gyereket arra, hogy embereből vagyunk és nem isteneből."

"Azóta szaporodtak meg a személyiségzavaros emberek, amióta a élettempó felgyorsult, és nem foglalkozunk belső világunkkal. Azóta egyre többen esnek szét fiatalon" - véli a szakember.

Nem az életre készül, hanem él

Létezik ugyanakkor egy pedagógiai módszer, amely programszerűen is fukarkodik az elismeréssel: ez a Montessori irányzat. Ennek egyik képviselője, az egyik budapesti személyiségközpontú iskola, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) egykori pedagógusa, Nádori Gergely.
"A Montessori pedagógiának van egy alapelve - ami elsőre kicsit megdöbbentőnek tűnik - miszerint sem büntetni, sem jutalmazni nem szabad, méghozzá azért, mert maga a rendszer arra épül, hogy egy kizárólag belső kontrollos, és belső motiváltságú tanulás alakuljon ki a gyerekekben"- magyarázza a tanár. "Ha nem az elvégzett munka a jutalom, hanem a tanár dicsérete, akkor már nem a belső kontroll irányít."
A szülői dicséretről azonban már más a tanár úr véleménye: szerinte a szülőnek az a dolga, hogy elismerjen. "A legnagyobb bajok abból vannak, hogy ha a gyerek nem érzi a szülői elfogadást. A gyereknek biztosan nem tesz jót, ha a szülő - akár programszerűen, nevelő szándékkal - nem hajlandó őt megdicsérni."
"Az iskola persze más: egy jól bezárt tér - folytatja Nádori - amely akkor jó, ha minél kevesebb korlátozással próbálja a diák személyiségének kibontakozását segíteni."
Nádori Gergely szerint, mindemellett az AKG azért egy különleges intézmény, mert ott egyénenként kezelik a diákokat, személyre szabott módszerekkel nevelnek. "Ha egy gyereknek arra van szüksége, akkor megdicsérik, de ha az tesz jót neki, akkor a kritikával szembesül. Ezt fejezi ki az iskola szlogenje is: "A gyerek nem az életre készül, hanem él".

Őszintén és mértéktelenül

"A pozitív megerősítés úgy kell, mint egy falat kenyér - véli ugyanakkor egy másik személyiségközpontú iskola vezetője. Rab András, a Kincsesház Magániskola igazgatója szerint, ha a "túldicséretről" beszélünk, akkor azt is meg kell vizsgálni, hogy milyen okból tesszük ezt. Az önbizalmat akarjuk segíteni, vagy egy egzakt értékelést akarunk adni. Rab András szerint az előbbiben nem állunk túl jól. "Szinte már reggel az ébredésnél, a cipőbekötésénél sérül a gyerek önbizalma." - mondja. Pedig a pozitív megerősítés olyan kapukat, és kommunikációs csatornákat nyithat meg, amelyek hihetetlen eredményekkel járhatnak. "Nem a saját nyomorunkba, a saját bajunkba, és állandó negatív tételeinkbe kellene a gyerekkel kéz-a-kézben belesüppedni, hanem épp ellenkezőleg - agyondicsérni." Rab András szerint a dicséretnek és a pozitív megerősítésnek nincs felső határa. "Beborul a kommunikáció, ha ez hiányzik."
Persze abban ő is egyetért, hogy dicsérni csak hitelesen szabad. Egy pufók kislánynak nem szabad azt mondani, hogy van olyan szép, mint a tv-ben látott karcsú modellek, de éreztetni kell vele, hogy az ő értékei ettől még nem sérülnek.
És mi a helyzet a szidással? Rab András úgy gondolja: semmi értelme. Amikor a szülő szidja a csemetét, vagyis indulatot közöl.
"A gyerek két módon reagálhat a szidásra: vagy félelmet mutat, és csak néz, nagy szemekkel, ezzel még jobban felidegesítve a felnőttet, vagy bedacol, elrohan és bevágja az ajtót. Ilyenkor csak a nyugalomnak van helye - de mivel a gyerek nem feltétlenül fogadja el a tanácsot, ne a tanácsadó, a "megmondó" szerepében tetszelegjünk, hanem inkább arról beszéljünk, mi hogyan csináltuk volna." - javasolja az igazgató.

A józan paraszti ész

"Próbáljunk normálisak lenni - vág bele Vekerdy Tamás gyermekpszichológus, aki szerint igen lapos megállapítás az, hogy a dicséret narcisztikussá teszi a gyereket. "Csak az a káros, ha valaki divatból dicsér, és nem is gondolja komolyan."
A pszichológus ugyanakkor úgy véli: ha a felnőttekben, tanárokban és szülőkben van egyfajta elvárás a gyerekkel szemben, az adott esetben még hasznos is lehet. Ennek alátámasztására egy másik kísérletet hozott fel, amelynek során, egy iskolában, kalapból kihúzták néhány diák nevét, akiket szintén véletlenszerűen kiválasztott tanárok gondjaira bíztak - ám tanár is, diák is úgy tudta: azért az elismerés, mert ők az iskola legjobbjai. Azt a feladatot kapták, hogy növeljék a teljesítményüket két éven belül. És, bár sem a gyerekek, sem a tanárok nem voltak sem jobbak, sem rosszabbak, mint a többiek, valóban jobb teljesítményre voltak képesek.
Másrészről viszont a dicséretnek sok fajtája van: néha elég egy szemvillanás, egy hátba veregetés, egy kacsintás.

"Ha az kell, legyek cinkosa a gyereknek, és igyekezzek átsegítni az élet és az iskola különböző nehézségein. Arra pedig, hogy eldöntsük, mikor mire van szüksége, javallott a józan paraszti eszünket használni"- fejezi be Vekerdy.

Kovács M. Veronika
[origo]


A cikket az alábbi címen találja az [origo]-ban:http://origo.hu/noilapozo/eletmod/20070603hulyere.html

2007. 06. 02.

Születésnapomra

"Álmodd, amit álmodni akarsz;
Menj oda, ahova menni akarsz

Légy az, aki lenni szeretnél,
Mert csak egy életed van és egy lehetőséged, hogy meg tedd
Mindazt, amit meg szeretnél tenni."

születésnapom alkalmából kaptam: ....Eta néni és Éva:)





KÖSZÖNÖM!:)




2007. 05. 14.

If...

"Ha minden napot jól akarunk megkezdeni, akkor ébredéskor gondoljunk arra, hogy aznap legalább egy embernek tudunk-e örömet szerezni. "
/Friedrich Nietzsche/

2007. 05. 12.

Macskaság:)


Marina Cvetajeva: A macskák



Jönnek hozzád, ha nem látoma
bánat könnyeit szemedben.
De jöttét - nem érzik lelkedben:
Macskaszívben nincs szánalom!

Oktalan - ugye - barátom
Házimunkára fogni őket.
A szolgasorstól menekülnek:
Macskaszíven úgysincs járom!


Ha nem hívom, kényeztetem,
Ha nem cirógatom - nap, mint nap,
Máris eltűnik - egy pillanat:
Macskaszívben nincs szerelem!

(Balogh Géza fordítása)

Nem az....




"Nem az rémisztett meg engem,hogy hazudtál nekem,hanem,hogy többé nem
hiszek neked."


Friedrick Nietzsche



2007. 05. 05.

Ünnep

visszautaztam a múltamba..gyerekkorom ismerős lépcsőin mentem újra fel, s azon vettem észre magam,hogy könnyezem...aztán régen látott szeretteim a fordulónál ott álltak, s vártak..mintha csak tegnap intettem volna búcsút egy rövid időre..de több, mint egy évtized telt el..és vártak, mosolyogva, megint mindent megbocsájtva..az ölelésekben megkönnyebbültem..régi fényképek..mesék, történetek..a ismerős hangok fogtak újra közre, s jó volt megtérni, jó volt hinni..így lett ünnep a ma este..















Pablo Picasso: Mother and Chil

Köszönöm Istenem az édesanyámat!
Amig ő véd engem, nem ér semmi bánat.
Körülvesz virrasztó áldó szeretettel,
Értem éjjel-nappal dolgozni nem restell.
Áldott teste, lelke csak érettem fárad,
Köszönöm Istenem az édesanyámat!
Köszönöm a lelkét, melybol reggel, este
imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve.
Köszönöm a szivét, mely csak értem dobban
itt e földön senki sem szerethet jobban! –
Köszönöm a szemét, melybol jóság árad,
Istenem köszönöm az édesanyámat!
Te tudod, Istenem – milyen sok az árva,
Aki oltalmadat, vigaszodat várja.
Leborulva kérlek: gondod legyen rájuk,
Hiszen szegényeknek nincsen édesanyjuk!
Vigasztald meg őket áldó kegyelmeddel,
Nagy-nagy bánatukat takard el, temesd el!
Áldd meg édesanyám járását-kelését,
Áldd meg könnyhullatását, áldd meg szenvedését!
Áldd meg imádságát, melyben el nem fárad,
Áldd meg két kezeddel az édesanyámat!
Halld meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat:
Köszönöm, köszönöm az édesanyámat!

/Dsida Jenő: Hálaadás/
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...